Gombás András: Lapok Tiszavasvári történetéből 1. Büdszentmihály története. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 11. Nyíregyháza, 1978)

megművelésére. Hiszen ugyancsak panasz tárgya a királyhoz 1677-ben, hogy három hajdúváros lakéi közül sokan megölettek, mások fogságba jutottak és 30.000 darab marhátokat /l drb. ára 20-25 Ft/ hajtották el. A község vezetői közül ezekből az időkből ismerős a község hadnagyának, Nagy Jánosnak, a nótáriusnak, András deáknak a neve, valamint az esküdtek közül Hagy András, Kőczán János, Nagy Demeter neve, továbbá Bagdi Péter, Berém Lukács, Éva István elöljárók. Rápolthi Papp Mihály prédikátor 135 hallgatója a nevét jegyezte fel és az "oskolamestere k" közül felsorolta Keresztúri Pál, Dobszai István, Tótfalusi Mihály, Böszörményi János és Tolcsvai György János nevét. ' Az 1673. évben a hadnagy Bak Gáspár volt. 5. Kuruc felkelések Az 1672. év tavaszán Erdélyből az előbb odamenekült bujdosóknak 800 főnyi lovasa a törökök által is támogatva a tiszántúli területekre tör be. Ez volt az előzménye Thököly Imre kuruc szabadságharcának, mert ő csak 1678ban állott a felkelők élére. A betörő bujdosókhoz a nép is csatlakozik. Elfoglalják Kálié várát. Ez a háborúskodás is újabb megpróbáltatásokat hoz. 1674-ben február során közvetlen közelünkben Nánás mellett egy kuruc-labanc csata folyt le, amelynek során 500 kurucot koncolnak fel a túlsúlyban levő labancok. A kurucokra támadó sereg vezetői Barkőczy szabolcsi főiapán és testvére Ferenc, valamint Pálfy Miklós. A kurucok a nánás! vereségért ónod mellett állottak bosszút, ahol is Pálfynak majdnem az egéaz dandárét fogságukba ejtették. Mind a hadiesemények, mind pedig a hadátvonulások sok izgalommal és sok károsodással jártak. A község népe 29.