Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban IV. Néprajz. (Jósa András Múzeum Kiadványai 10. Nyíregyháza, 1977)

Makay Béla: Ősi halászmódszerek a Túr mentén

Sonkádi Oláh Józsi bácsi viszont fuzfsrudakat használ káváknak.Mert hajlékony és könnyű. Ilyen füzfarudak csak a Túr csatorna mentán találhatók, ráhajolva a vízre, ez messze esik tőlünk. Ez hozzájuk, a sonkádiakhoz esik közelebb. A szilfát is nehéz megtalálni, mert nem ültetik, s vadon igen lassan női. így, mi fiatalabbak rátértünk a kőrisfára. Ez is szép egyenes,egyenletesen vékonyodik, s van belőle bőven, mert ültetik. Csak nehéz, és két évtől tovább nem bírja, elveszti rugalmasságát." Lajos bácsi szerint a kávák hosszúsága, a belsőké 11 suk legyen, a külsőké, amelyek a part felé állnak, 10 suk. /Egy suk = két kezünket ökölbe szorítjuk, hüvelykujjainkat kinyitva szembefordítjuk, érjék egymást, ennek s a két ökölnek az együttes hosszúsága adja az egy sukot./ Ezután még alakíthatunk a kávák hosszúságán, ahogy a fenék kívánja. Csak a négy káva érje a feneket, mert ha rázza, himbálja a víz a fent lévő kávát, a hal sose megy alá. "Még valamit a kávák elkészítéséről. Kivágás után azonnal meg kell hántani, és kifli alakban levert karók közé feszíteni úgy, hogy a kávák két végét húzzuk a két végső karón belül, a többi része kívülre essen. De csak enyhén kell meghajlítani. Erre azért van szükség, hogy a kávák száradás közben vegyenek fel hajlított alakot. Itt 2-3 hétig maradhatnak. Kell még a talpalórúd is! A sonkádiak kétágúnak mondják.Ennek a hossza 11 suk. Könnyebb fából kell vágni, mert sokat kell hordozni.Nyárfa mégsem lehet, mert a pocsolyában elkorhad. Ha kivágtuk, megháncsoltuk, és a vastagabb végére deszkából ezegelünk egy talpalót.Ezzel támaszkodik neki a partnak,ez tartja fel-