Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban IV. Néprajz. (Jósa András Múzeum Kiadványai 10. Nyíregyháza, 1977)

Makay Béla: Ősi halászmódszerek a Túr mentén

MAKAY BÉLA: ŐSI HALÁSZMÓDSZEREK A TÚR MENTÉN Bevezetés Vidékünkön,az Erdőháton három Túr folyót emlegetnek. Legtöbbször a Petőfi idejéből is híreB kis Túrt, amely ma már megcsonkulya a sonkádi elosztó műtől Nagyarig a Tiszába kanyarog.Régi felső folyását, amely holt ággá vált, ócska Túrnak hívjuk. Megtalálható a paládi, csahold és a kölcse-sonkádi hátrokban. Uj Túrnak pedig a Túr csatornát értjük. ' E folyók közében még ma is fellelhetők az ősi halászati módszerek maradványai.Mivei engedélyt ebekre -egy kivételével - ma már nem adnak,használóikat orvhalászoknak nevezik.Éppen ezért nehéz őket megtalálni, szóra bírni. Óvatos, titoktartó, többségük öreg halász. Nem dicsekednek, az biztos! Csak cinkos-társaik, legőszintébb barátaik élvezhetik bizalmukat. /Szerencsére ezek közé tartozom én iö!/ Elbújva, lopiban /ahogy itt emlegetik/ halásznak még szigonnyal, kámzsával /emelőhálóval/, vonóhálóval, tapogatóval és lékről. De egyre kevesebben és kevesebbszer. Legdöntőbb ok: a törvény általi tiltás. De visszaszorítja a halászatot a vizek szabályozása is, a zsilipek beiktatása, amelyek nem engedik fel többé a nagy halakat a Tiszáról ívni, vagy a halászok hálójába. Feltűnően megcsappant a hal-mennyiség a hivatásos szövetkezeti halászok gyalómos és villanyáramos módszerei folytán is. Az utánpótlást alig-alig biztosítják. Különösen a csuka pusztult ki,a korai és állandó varsázás miatt.A háború utáni negyvenes években is tömérdek nagy halat pusztítottak ki a kenderáztatással.Halomszámra döglöttek meg a gyermeknagyságu harcsák a malomgödöméi.