Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban IV. Néprajz. (Jósa András Múzeum Kiadványai 10. Nyíregyháza, 1977)

Csapó Julianna: A tarpai temetés

vallását. Ezért a két temető határába temették el. Ha rosez viszonvban voltak a házastársak, akkor sem tettek közéjük deszkát. Ha nem váltak el, akkor közös sirba, egymás mellé temették el a házastársakat. Ha elváltak, vagy a második férj mellé temették a nőt, vagy ha nincs közös sírhely, akkor pedig külön sírba. A sírgödörből kilapátolt földet a sír két oldalán csomóba hányják. Csak annyira hányják kijjebb a földet, hogy a sir szélén maradjon egy keskeny út a koporsó leengedéséhez. Á földet ásás közben a felső réteget nem rakják külön a többitől. Ha sirásás közben régi emberi csontokat találnak, ezeket összegyűjtik és a sir elkészültével a gödör fenekén a sir egyik végében egy kis üregbe berakják. A csontokról a jelenlévők /sírásók/ tanácskoznak: Vajon mikor temették el? Vajon ki lehetett? A csontokról következtetnek korára, nemére. Van ahol s koponyát nem teszik vissza a többi csontokkal. Hazaviszik ée otthon gyógyításra használják. /A nyavalyatörős gyermekeket'a koponyából főzött teával gyógyították./ Háromféle sirgödröt szoktak ásni.A legáltalánosabb az, amikor a felső rész l,2o m széles ós ez lefelé egyre szűkül, 6o cm-ig. Ritkábban fordul elő a padmalyos vagy boltíves sírgödör.Padmalyos sírt házastársak temetésénél alkalmaznak. Ha az egyik ember már el van temetve, a másik sírját megássák mellette és az utóbbi sírból padmalyt ásnak be. A sir oldalában befelé tart a gödör. Ebbe helyezik majd a koporsót ée húzzák be a sírt. ügy tartják,hogy erre azért van szikség, hogy a házastársak közelebb kerüljenek egymáshoz. Régen a boltíves sir is gyakori volt. Ez alul egy keskenyebb gödörből állott, ahová a koporsót helyezték, amit egy szélesebb gödör követett, ahová deszkát raktak és ceak a deszkára húzták rá a földet. Ezt általában a jobbmódu em-