Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban IV. Néprajz. (Jósa András Múzeum Kiadványai 10. Nyíregyháza, 1977)

Csapó Julianna: A tarpai temetés

tat lepedővel takarják le. A lepedőt az arcára is ráborítják. Régebbi időben ravatalozáskor a koporsó mág nem volt kászen. Abba csak közvetlen a temetés előtt helyezték el a halottat. Az ujabb időkben, amióta kész koporsót árulnak, közvetlenül a koporsóba történik a ravatalozás. Régebben a koporsót valamelyik asztalos vagy ezermester készítette el. Ehhez a halott hosszát rendszerint nádszállal mérték meg. Innen ered az a lassan feledésbe merülő átkozáei forma: "Nádszállal mérjenek meg!" Koporsó készítéshez a szegényebbeknél gyakran használtak fel palánkdeszkát. A koporsó vásárláshoz a halott hosszát ma is megmérik. A ravatalozás ma annyival késik, hogy a halál beállta után a hozzátartozók közül valaki elindul megvenni a koporsót ás a hozzávaló felszerelést. A megmosott hallotat már a ravatalon ebbe helyezik bele. A halott agyát minden esetben rögtön szétbontják, a szalmáját kiszedik ás azt a disznó alá viszik. Más jószág alá nem szokták tenni, más szalmával nem keverik össze. A ruhát, amiben meghalt, aláteszik a koporsóba. Aki a koporsóját előzőleg elkészítet te,azt már a régi időkben is rög tön koporsóba tették és ugy helyezték a ravatalra. A ravatal mellé kétoldalt lócákat, szákeket tesznek. Ezeken ülnek a halottnézőket fogadó hozzátartozók. A halottnázők miután megnézték a halottat, a hátrább lévő lócákra, székekre ülnek le.A ravatal körül a női hozzátartozók ülnek, a férfiak állnak, vagy jönnek-mennek. Miután a ravatal elkészült, a hozzátartozók közül valaki a ravatal közelében, a halottas szobában tartózkodik, és várja a halottnezőket. Másnap reggeltől kezdve jönnek a távolabbi ismerősök érdeklődni.Gyermek hozzátartozók nem tartózkodnak a halottas szobában. Ha vannak ilyenek,azoknak a halott eltakarításának idejére egy