Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban IV. Néprajz. (Jósa András Múzeum Kiadványai 10. Nyíregyháza, 1977)

Csapó Julianna: A tarpai temetés

Ha szomorúan szól a harang,vagy megkondul, ezek is ha- | Iáit jelentenek. Valaki bejön az ajtón és utána az ajtó magától kinyilik. Ezt az ember számára a láthatatlan halál nyitotta ki.Beszélnek arról, hogy az ember is megérzi a halál szagát. „ A temetés előkészítése A halál beálltát tudatják a közbenjáróval, aki azonnal megjelenik. Értesítik az előre felkért halottmosó asszonyt is. Velük együtt összeül a szűkebb család és elhatározzák a további lépéseket. Hs nincs előre felkért halottmosó, akkor határozzák el, hogy kiért küldenek. A megbeszélnivalók a következők: Kik legyenek a hivogatók, kit hivjanak virrasztásra, hová történjen a temetés, kik legyenek a sírásók? Összeállítják a névsort, akiktől a búcsúztatást kívánják. Megbeszélik, hogy a halott intézkedett-e már életében ezekről. Ha intézkedett, természetesen azokat a személyeket veszik figyelembe. Amennyiben nem intézkedett, azt pótolják. Megbeszélik azt is, hogy hagyta meg, melyik ruhaoarabokba öltöztessék, mit fognak mellé tenni a sírba vagy a koporsóba, és azt is, hogy mikor legyen a temetés. Özv. Czap Béláné szerint az emberek azokban a napokban halnak meg, amikor születtek. Ha valaki a reggeli órákban született, azt akicor éri a halál is. A halál utan csak 48 órával szabad temetni, a szokás szerint. Viszont a halottnak egy éjszakát a házban kell tölteni. Meg kell tehát állapítani, milyen időpontot jelentenek be az orvosnak,amikor a halál beállt. Sokszor monoanak be korábbi időt, hogy az engedély kiadható legyen, na kora reggel halt meg, úgy jelentik be, hogy meghalt még az éjszaka.Le különösen nyári időben a másnapi temetést az-