Erdész Sándor: Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 9. Nyíregyháza, 1977)

apa egyszerű szolgalegénykérit szolgáltak a bokortanyákon laké evangélikus gazdáknál. Eltérő hitük, nyelvjárásuk ellenére a második vagy harmadik nemzedék már teljesen felszívódott a tirpákság etnikai csoportjába. Átvették a középszlovák nyelvjárást, a szokásokat, legföljebb emlékezéseikben mutathatók ki a korábbi származáshelyük folklór elemei. Három nemzedék leforgása alatt ők is kétnyelvűvé váltak. Az integrációs folyamatot jelentősen befolyásolták a beházasodás körülményei. 31. Figyelemreméltó az akulturáclős folyamat a korábbi érkézésü evangélikus taksás-családoknál« Erre a Juhász-Valach-család szolgáltat példát. Ők is a már emiitett Slizskéről /Szelestye, Gömör m./ "szöknek" le Nyíregyházára. Erről a kis gömöri falucskáról tudjuk, hogy eredetileg szlovákok lakták, azonban a valach kolonizáció idején erősen keveredtek rutén-vlach családokkal.Ezek itt intenzív juhászattal foglalkoztak, Iiyen családok sorába tartozhatott a Juhász-Valach család is, akikről IIa Bálint is kimutatta, hogy 1754-ben négy család Hyiregyházára, három pedig Komlósra távozott. Ha már ezek a családok átmentek a szlovák-magyar nyelveserén, - s családnevükben is csak a Juhász változtatót használják. 32. A Jánószkvcsalád tagjairól tudjuk, hogy mindig a vagyonosabb származású családok törzséhez tartoztak. Eredetileg a gömöri Jánovce /Gömörjánosi/ községből kerültek le Békés megyébe,Csabára, s onnan Hyiregyházára. 1754-ben az Orosi utcában van házuk és telkük, szállásföldjük helyét a városhatárban a János-bokor őrzi. 33* Igen. figyelemreméltó interetnikus fejlődésfolyamatról tanúskodik a Kerekréti család neve. A magyar családnévből következtetve a viselőit is magyar etnikumúaknak vélhetnénk. A valóság azonban az, hogy a Kerekréti 157.