Erdész Sándor: Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 9. Nyíregyháza, 1977)

család ősei szlovák anyanyelvűek voltak, akik a gömöri rajokkal a Murány melletti Mokra Lúkáról /magyarul:Vizesrét/ települtek át Nyíregyházára.A Kerekréti-család származáshelyének a 15* századig Kerekrét volt a neve. A falu azonban a 15. században elnéptelenedett, lakossága szétszéledt. A környékről beszivárgó szlovák lakosság azonban megőrizte a község korábbi elnevezését és hosszú évszázadokon át a származáshelynek többféle elnevezése volt használatban /Kerekrét, Vizesrét, Mokrá Lúka/. A nyíregyházi kolonizácie éveiben az innen átköltöző családnak az új lakóhelyen a származáshely archaikusabb változatát adták családnévként. /Lehetséges, hogy ebben része volt magának a Kerekréti-családnak is./ Mindenesetre e családnévnek Nyíregyházán való meghonosításával a Kerekréti-család egy ma már nem létező, még a 15. században elnéptelenedett gömöri magyar község nevét őrzi.A szóvátett példa a szlovák-magyar interetniku8 kapcsolatok egyik tanulságos bizonyítéka. 34. Az alföldi szlovák kolonizáció történetéhez igen értékes adat-'-'aC szolgáltatnak az olyan családnevek, mint amilyen a Kiskereckýcsalád neve. A kevésbé tájékozottak nem is hinnék el, hogy a fenti családnévben Kiskőrös nevét kell keresni.£ családnév keletkezését és itteni használatát úgy kell értelmezni, hogy Kiskőröst 1712-ben telepitették újra szlovák érkezésü családokkal. Ott is megismétlődött az a Békés megyei eset, hogy a nagyszámú telepeseknek már nem jutott házhely és jobbágytelek.Az időközben megszaporodott családokban a házas fiaknak sem jutott már telek. A fiatal házasok kapva kaptak az alkalmon, amikor Nyíregyházán jobbágytelket és szállásföldet kaphattak. így egész természetes, hogy Kiskőrösről is átjött néhány család Nyíregyházára, akiket az itteni lako158*