Erdész Sándor: Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 9. Nyíregyháza, 1977)

A Békés megyei jobbágygazdák és zsellérek az összeí­rás idején 392 ökörrel, 576 fejőstehénnel, 552 igáslóval, 822 juhhal, 549 disznóval és 240 tinóval és üszóvel ren­delkeztek. Ezek az adatok elárulják azt, hogy szabad jö­vetelti jobbágygazdák közt, viszonylag módosak ín akadtak. Néhány szarvasi Jobbágygazda családjához több felnőtt,há­zas férfi is tartozott. így például Tomasovszky Andrásnál 5 felnőtt férfit irtak össze. Zajácz János, Figura Márton és Gyuris Tamás családjában 3-3 felnőtt férfit vettek szám­ba. Mindannyian a hagyományos "nagycsalád"-rendezerben mű­velték a közös földet és gondozták az állatokat. A mezőberényi Kosa Pál is négy férfival költözött át Nyíregyházára. A csabai Debrószky János családjában is három felnőtt férfi munkaerőt tartottak nyilván. Az igy számontartott felnőtt férfiak munkaerejében a "nagy­család" teljesítőképességét tartották számon.Az ilyen né­pesebb jobbágygazdaságot a földesurak is többre értékel­ték. Az átjövetel idején, a békési jobbágygazdák átlagos életkora 30-35 év volt. A komlőaiak közt akadtak egészen fiatalon ház_sodott családok is. /özvegy férfiakat ée öz­vegyasszonyokat nem vettek fel a jegyzékbe./ Békés megyei források szerint 1754-ben mintegy 800 lélek hagyta el a megyét éa költözött át Nyíregyházéra. Az átköltöző csalá­dok átlagos létszáma 4 főből állott. Az összeírás szerint néhány fiatalabb, főleg gyermektelen család már 1753 ő­ezén átköltözött Szabolcsba. A telet valamilyen elhagyott földházban húzták ki. /így pl. Mezőberényből Palotai J.éa Szoliar M. már az állataikkal is áthurcolkodtak,vittek ma­gukkal 2 tehenet, 2 lovat, 1 tinót és egy malacot. Oros­házáról Kocsis P. Kovács J.és Ladiver J.zsellérek költöz­ködtek át. Ezek elsősorban a nyíregyházi határban el­vetett őszi vetést őrizték./ 136.

Next

/
Oldalképek
Tartalom