Erdész Sándor: Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 9. Nyíregyháza, 1977)

ból! Folyt a lé,folyt a virics.Hát hozzákezdett és itta itta.Már aztán a szomjúsága is elmaradt. Akkor vette a kalapját és odatartotta a lyuk alá.És lassan-lassan, vagy egy óra múlva telefolyt a kalapja viriccsel.Ahogy ivott a kalapból, a viricsben látta magát,mint egy tükörben. Es meglátta az arcát»mintha egészen átváltozott volna!Szebb volt az arca,és most már nem érzett semmiféle fáradságot, hanem erősnek érezte magát.Aztán lefeküdt oda a nyirfa tövibe, de mielőtt elaludt,a kalapját odatette a lyuk alá, hogy a virics abba folyón. Jót aludt, másnap reggel ébredt fel. Hát ahogy felébred,látja,hogy még mindig csepeg a nyírfából a virics, a kalap már teljesen tele volt. Odament, akkor is jót ivott és a megmaradt viricset a kulacsába töltötte. Gondolkozott, hogy most mit csináljon, hova menjen? - Hát - gondolta magában -, majd csak elindulok valamerre. Ahogy ül ottan, nézegeti a pásztorbotját. A pásztorbot tetejére bele volt fonva a lánynak a haja,azt megcsókolgatta. - Hej, édesem, mit csinálhatsz most? Vájjon gondolsz-e rám? Hát egyszercsak hallja, hogy zörög a gally a bokorban. - Ki az, ki jöhet innen? Hát látja,hogy két farkas bújik ki a bokor alól,vicsiritanak rá és egyenesen mennek neki. - Hát most mit csináljak? Fogta a botját, és mikor a farkas már a közelibe ért, akkor püff-paff, úgy fejbevágta, hogy rögtön felfordult. A másik is ráugrott, azt meg elkapta a nyakánál és forgatta, és úgy odavágta a fához.hogy szerte-azéjjel ment.Kinyiffant az a másik farkas is. Hát csak csudálkozott magánt - Hát én ilyen erős vagyok?Ezelő

tt nem Voltam ilyen erős, mint most! Hát ez borzasztó ejrőre vall, hiszen engem 72.