Erdész Sándor: Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 9. Nyíregyháza, 1977)

rólag mai szlovák anyanyelvflekre vonatkozik.Magyar mivoltuk ezzel motíválódik. Dalaik, kihaló szokásaik, sajátos magyar beszédük, szlávos nevük, az idősebbek keveréknyelve Jelzi, hogy a betelepült ősök valóban szlovákok /vagy más szlávok/ voltak. A tágabb értelmezésű

1 "tirpák" nem téveszthető össze olyannal, aki egy adott esetben, pl. népszámláláskor szlováknak vallja magát. Mást Jelent ti. a "tirpák", és mást a "szlovák anyanyelvű"! Értelmezésünk szerint "tirpák" az,aki 1753-tól /nagyjából 1918-ig/Nyíregvházára és környékére települt szlovákok /vagy egyéb szlávok/leszármazottja,nég akkor is,ha nem beszéli az ősök nyelvét,

ill. az annak a talaján létrejött űn. "nyíregyházi nyelvjárást" /közismerten: a tirpákot/. Ennélfogva nem állja már meg a helyét Kniezsa István meghatározása sem,aki a "tirpák" egyik Jelentéseként a "nyíregyházi szlovák"-ot adja /A magyar nyelv szláv Jövevényszavai I. 524./. Mindez nem Jelenti azt,hogy a viszonylag kicsi,szlovák származású, magvarrá vált etnikai csoportnak kipusztuló hagyományait, nyelvezetét stb. ne vizsgáljuk meg, ne mentsünk meg belőle legtöbbet a teljes felszívódása előtt. A Jelen kiadvány szerzői már Jóval a 47766/74.KM. az. körlevél és a Megyei Tanács Elnökhelyettese 1707/1974.sz. utasítása mezjelenését megelőzően hozzáfogtak a gyűjtéshez. Törekvéseik szerencsésen találkoztak a két okmány célkitűzéseivel. Az anyagi támogatás pedig lehetővé tette,hogy dokumentálható is legyen a munka.így alakult meg 1975.február 26-án az ún."nyíregyházi szlovák nyelvjárást és népi emlé keket kutató munkaközösség" a Jósa András Megyei Múzeum keretében. Létrejött a »tirpák archívum", aminek egy részéből állítottuk össze ezt a szerény kiadványt. Továbbra is a még ismeretlen értékek földerítésén munkálkodunk. Németh Zoltán