Erdész Sándor: Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 9. Nyíregyháza, 1977)
"Kifejezetten tót?" Bern, csak ahhoz közelálló vót, a tót nyelvhez! "Tad még tirpákul?" Nem nagyon tudok én tirpákul, mert én nem benszülött vagyok IÉn Hajdú megyéből kerültem ide,mán vagy negyven esztendeje. "Hol tudnak leginkább még most is tirpákul?" A Bundásbokor az még a legtirpákabb. Na még a Kazárbokorba, ott még nagyon sokan beszélnek. De még itt is sokan tudnak. "Hogyan éltek a régi tirpák gazdák? Hány házuk volt?" Hát, az igazat mondjuk, úgy történt, hogy akinek vót a tanyán lakása,az vett a városban is majd későbben,mikor jól gazdálkodott. Tejbül, vajbul összegyűjtöttek egy kis pénzt, hát még akkor őcsóbb vót minden. Hát azér majdnem mindegyik ragaszkodott hozzá, hogy neki a városba is legyen egy lakása. Azt a lakást ők arra használták fel, hogy szeredán és szombaton ők mindig bementek a városba.Ha meg kelletett vinni - mondjuk egy ötven kilő - gabonát, mán akkor szekérbe fogtak és bevitték.Dehát a háznál mindig vót nekik egy szoba, aminek a kőcsa nálok vót. De ellenbe a házba laktak lakók is! De abba a szobába abba senki se ment be. Erre használták fel a városi házat. Azut ha mán megöregedtek, akkor ők bementek lakni és a fiatalok idekinn laktak és dógoztak. És az öregeket táplálták a tányérul élelemmel, tűzre való val és ami kelletett nekik. És ők így élték le a sok éveket. "Bftlitette, hogy a felesége jól beszélt tirpákul.Az apósa, tehát feleségének az apja tirpák ember volt?" Nem, Ú tőt t 0 Bagyadarba való vót és úgy került ide.Hagyadar ott van valahun Szlovákiába. "Régen hogyan ment itt a gazdálkodás?" Ugy vót, hogy el vót osztva a terület, amin dógoztak, 56.
