Erdész Sándor: Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 9. Nyíregyháza, 1977)

azonos azzal a Kovács Andrással,aki az 1954-68 Összeírásban a Csabai utcában lakik. Ugyanőt 1759-ben újra Zeraian Andrásként Írják össze. Ugy látjuk, hogy a Kovács oaaládok közül e Kovács András tekintélynek örvendett. 1763ban a jobbágygazdák - annak ellenére, hogy nemes rendű megválasztják főbírónak. Az 1783. és 1885. évben leszármazottait is megtisztelik ezzel a tisztséggel - bizonyára nem ok nélkül! Ennek a nemea Kovácsnak igen jé összeköttetései voltak a földesúr tiszttartóival, a vármegye uraival. A betelepedés éveiben igen sok azonos nevű Kovács család lakott Nyíregyházán. Volt egy szarvasi érkezési!, akit Fábri-Kovácsnak, volt egy nógrádi, Zelené községből jövói ezt Zelenyánazky-Kovácsnak, a Sebedinből költözőt Szebedinszky-Kovácsnak, a liptói származásút Kovács-Vazstyan-nak, /Vazsec községből jött/, egy gömörit Kovács^eleghegyszky-nek és egy komi ősi jövetelilt KomlósszkyKovácsnak neveztek. Ennek a komlősi Kovácsnak egyik végrendeletéből tudjuk,hogy igen népes rokonsága maradt Komlóson. A végrendelet tartalmából és keletkezéséből azt tapasztaljuk, hogy az Alföldre letelepült szlovák családok 'rokonság-tudata* /legalábbis Nyíregyháza-Komlós viszonylatában/ körülbelül két nemzedéknyi időre, kb. 50-60 évre terjedt ki. 38. Valamikor igen tekintélyes családok sorába tartoztak a Laco-család tagjai, ügy érezzük, hogy szerepük sokkal nagyobb volt, mint gondolnánk. Eredetileg Breznó városából kerültek le Szarvasra. Lacő András neve benne van a Békés megyei névjegyzékben is, tehát az első érkezők közé tartozik. Háza és telke a Közép utcában volt. Szállásföldje is az első foglalók közt, a Moravszky-szállásokon, a mai Bundás-Bokorban volt. 1760-ban a főbirői 160.