Erdész Sándor: Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 9. Nyíregyháza, 1977)

tisztséget viseli - ezekben az években osztják fel a határt három részre. Ezek azok az évek, amikor a szarvasi jövetelt! gazdák keresztülviszik, hogy a határt "régi római emberek szokása szerint" szállásokra osztják fel. Laco András főbiró is szarvasi érkezési! volt. De azt sem szabad kihagyni a számításunkból, hogy Laco főbiró családja breznói származású volt, ahol a breznói gazdák /az úgynevezett "hugánok"- /már a 18.században állataikat külső hegyi tanyáikon tartották, télen is ott teleltették, -mint az a kialakuló nyíregyházi bokorszállásokon is gyakorlatba jött! Később ezeken hegyi tanyákon az állattartást intenzivebb mezei gazdálkodás váltotta fel. Sajnos ennek az első határfelosztásnak nem maradtak nyomai a város levéltárában. Nagyon valószínűnek tartjuk, hogy a mai bokortanyák kialakulásában a Laco családnak komoly szerepe volt. 39. A nyíregyházi tirpák családok közt igen szép számmal voltak képviselve a Lehocky-ak.Ugy látjuk - hogy nem is származtak egy helyről, mert voltak közöttük vagyonosabb és szegényebb családok is. Az első tagjaik a Zólyom megyei Lehotáről indultak dél felé. Az első állomásuk Csaba, utána Szarvas és Berény volt. Mozgékony és élelmes fajtának tartották őket, egyik ága nemességet is kapott, de az az érdekes, hogy nem éltek vele. /Legalábis a nyíregyházi nemesek nem vesznek róluk tudomást./ 40. Igen tekintélyes és "rangos" család volt a Markó család is. Soraikból került a Békés megyéből érkező telepesek első birója: Markó György. A hagyomány igazságos és derék embernek tartotta. Szarvasról került Ryiregyházára. Szállásföldjét a Markó-bokorban kapta. leszármazottaik közzé kell számitani azt a Markó Andrást is, aki az 1860as években a túlzó magyarosítás ellen foglalt állást és nyilvánosan is kiállt a szlovák nyelv védelmében. ••• 161.