Erdész Sándor: Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 9. Nyíregyháza, 1977)

sok jövetelük helye alapján: Kiskerecky-nek /Kiskőrösinek/ neveztek el. /így neveztek el pl. egy Fitos nevezetű családot is, aki szintén Kiskőrösről jött át Nyíregyházára./ 35. érdekes az is, amit a valamikor igen tevékeny Koleszárcsaládról tudunk. Az újratelepítés éveiből két Koleszár-családról van tudomásunk.Az egyikről tudjuk.hogy a Gömör megyei Petrovo-bdl /magy.Peterményről/, mint ügyeskezü kerékgyártó mester költözött át Nyíregyházára. Készítményeivel ellátogatott az itteni hajdúsági vásárokra, tehát jól ismerte a Nyírséget. IIa Bálint szerint ez a Koleszár Márton már 1753-év előtt is lejárt a Nyírségbe aratni. - A másik Koleszár családról tudjuk, hogy az Hankováról húzódott le a tirpákok közé.Valószínűnek tartjuk, hogy leköltözésében a másik Koleszár is segített, mert az 1754-es összeírásokban egymáshoz egész közel, a Szarvasi palotában laknak. Foglalkozásukat egyszer Kollár - másszor Koleszár néven jelzik. /A kollár vagy koleszár egyformán jelenti a kerékgyártó mesterséget./ 36. A Kosa-családról tudjuk, hogy az a palóc-szlovák nyelvhatáron - de másfelé is - igen elterjedt családnév. A régi gömöri tizedlajstromokból, úgy magyar, mint szlovák falvakból egyaránt ki tudjuk őket mutatni. A nyíregyházi Kosa-család a Nógrád megyei Pravica /magy.Paróca/ községből átköltözött előbb Csabára, onnan Berénybe és 1954-ben Nyíregyházára. A családnév pontos eredetét nem tudjuk, egyelőre meghatározhatatlan etnikumú Kos Kós, Kosa személynév becézett formájában magyarázni. Leszármazottaik ma is. élnek a városban és a bokortanyákon. 37. A Kovács családnévről már korábban említést tettünk. Itt még csak azt tartjuk szükségesnek szóvátenni, hogy a Békés megyei névjegyzékben lévő nob.Zeman András 159.