Erdész Sándor: Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 9. Nyíregyháza, 1977)

Tudjuk, hogy a 18. század első felében, az ellenre­formáció éveiben Kassa városa is katolizált. Mint földes­úr, az 1753-1754-es években erőezakkal kényszeritette a birtokában lévő, akkor még evangélikus falvakat a katoli­kus hit felvételére. így a szomszédos, eredetileg német lakosságú Myslavá-t, /németül: Leutechendorf, magyarul: Miszlókát/ is kényszeritette, hogy térjen át a katolikus hitre. Végül is a lakosság megunva a sok zaklatást, min­tegy 100 család, ismerve és bizakodva a Károlyi-féle pá­tenalevélben, szabad költözködési jogával élve, átköltö­zött Nyíregyházára. A miszlókai evangélikusok jövetelével Nyíregyháza lassan kialakuló etnikai arculata még színe­sebbé kezdett válni. A három nyelven /németül, szlovákul, és magyarul/ beszélő evangélikus miszlókaiak az elmúlt két évszázad során felszívódtak a tirpákságba. / váróéban lakó - inkább iparral és kereskedelemmel foglalkozó ré­teg elmagyarosodott, mig a gazdálkodó tanyalakók elszlo­vákosodtak. Ez a felszívódás magyarázza meg szárainkra azt a körülményt,hogy a nyíregyházi tirpák családok közt oly­kor német hangzásuakkal is találkozunk. Elég ha itt a sok Közül csak a Jvetkezőket soroljuk fel:Ruman, Hajzer, Su­lek, Petermann, Pampúch, Jeger, Lenhart, Scholz, Müller, Titz, Rissdorfer, Gerhart, Smid, Sváb, Aller, Winkler, Ozvald, Béler, Kulber, Tregjar, Hárman, Hucman, Furman, Sturman, Gráf, Nyguth, Henzsel, Cigelbrenner, stb. E csa­ládnevek közül már jónéhány ki is halt, igen sokat magya­rosítottak a későbbi utódok.Szívósságukra azonban jellem­ző, hogy az evangélikus templomban a 19. század közepéig németnyelvű istentiszteletet is tartottak a lelkészek. A lelkészválasztás egyik igen fontos feltétele az volt,hogy a parőkus lelkész németül is tudja szolgálni az igét. A miszlőkai jobbágygazdák példájára hamarosan felfi­138,

Next

/
Oldalképek
Tartalom