Erdész Sándor: Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 9. Nyíregyháza, 1977)

gyeitek a többi abauji községek is. Ezek migrációja sár nem volt annyira tömeges, inkább titkos« egyéni, észrevétlen "szökés". A példa illusztrálása kedvéért felsorolunk egy ilyen konkrét esetett A Károlyi-féle pátenslevél tartalmát nemcsak Petrikovics János, de maga a nép is terjesztette, A hírek valódiságát az Alföldre lejáré fuvarosok, a vásárokat látogató "kupecok", házaló kereskedők, a nyári idénymunkára lejáró aratók, a búcsúkat látogató nép is terjesztette. Ahol a feudalizmus terhei egyre elviselhetetlenebbé váltak, ott annál nagyobb volt a vágy a szabadság után. Tudjuk, hogy a Károlyi pátenslevél kiadásának éveiben a felszabadító háborúk folytatásához egyre több ketonéra és élelmiezerre volt szükség. A császári hadsereg pótlása érdekében csaknem minden megyében erőszakos katona-toborzás folyt. Minden földesúrnak, Így Kassa városának is megfelelő számú, fiatal jobbágyfiut kellett a császári sorozó bizottság rendelkezésére bocsátania. Amikor e veszedelem neszét vették,igen sok jobbágycsalád menekülésre határozta el magát. így 1753-54-ben Nylgut András kavecsányi, és Anderesó György kisfaluéi gazda, valamint Czirner Mátyás sörfőző mester. 1754-ben előbb az Abauj megyei Forróra, majd innen családostul és állatostul Nyíregyházára szöktek. A kassai városi levéltárban fennmaradt feljegyzésekből megtudjuk, hogy a város elöljárósága - amikor rájött szökésükre - az egész Ügyet aprólékosan kinyomozta, majd a szökött jobbágyokat megkísérelte visszakövetelni Károlyi Ferenctől és a város elöljáróságától. A nyomozásban kihallgatott tanuk szerint a szökés oka abban fejlett, hogy mind a három családban katonaköteles gazdafiuk voltak, akiket a város katonasorsra szemelt ki. A kiszemelt legények még 1753-ban elmenekültek hazulról, átkeltek a Tiszán és nyíregyházára mentek, e az itteni jobbágygazdák 139.