Erdész Sándor: Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 9. Nyíregyháza, 1977)

ba, tanácskozott vele. "Impopopulációs tevékenyeégéért" a gráf dúsan megjutalmazta, telket és ezállásföldet utalt ki számára. A néphagyomány szerint a nyíregyházi határ legjobb földjét kapta, mely a mai Súlyán bokorban csaknem napjainkig "Petrikovicka" néven volt ismert a tirpák gazdák között. Petrikovice János legfőbb érdeméül kell tekintenünk, hogy korlátlanul birta Károlyi Ferenc bizalmát. Szarvasi ssárrcazásu tirpák gazdák elmondása szerint az ő közbenjárásának köszönhető, hogy amikor a szarvasi jobbágygazdák átköltöztek Nyáregyházára, a grőf vetőmaggal segitette ki a rászorult családokat. Kint mondják,Petrikovics Nyíregyházára való átköltözése után is sokat járt Nagykárolyba, kezelte a Károlyi-kert virágos és gyümölcsös kertjét. A különböző urasági "hajdú"-szolgálatokért külön díjazást kapott. Ezért sokan irigyelték sorsát. Károlyi korai halála után is sokat járt le Károlyba, ahol Károlyi Antal gróf feleségének - Harruckern Jozefa megbízásából továbbra is ellátta a kertészi teendőket. A Károlyi-család megbizta Petrikovicsot további jobbágycsaládok toborzásával.Petrlkovics ellátogatott a nógrádi, gömöri és honti evangélikus falvakba - e onnan is toborzott szlovák telepeseket. Ez utóbbi tevékenysége miatt igen sok nyíregyházi családban elvesztette népszerűségét. Petrikovice érdemei azonban vitathatatlanok. Megérdemelné - hogy a város méltóképen, /legalább egy utcanévvel/ megörökítse emlékét. Igen nagy érdemei vannak Miskolczy Kátyásnak is. Kint a város érdemes jegyzője hosszú éveken át, eredményesen fogta össze a város lakóinak dolgait, ügyeit. Negyvenhat éven át volt a város főjegyzője. Ez idő alatt 26, sokszor évenként váltakozó főbíróval együtt irányította, vezette a város ügyes-bajos dolgait. Az ő főjegyzősége ideiében JL17.