Erdész Sándor: Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 9. Nyíregyháza, 1977)

formában, lakásban, viseletben, táplálkozásban, életmódban, szokásokban, hiedelmekben, és egyébb folklórhagyományokban/ s végezetül: 8, interetnikus hatások révén kialakult integrációs jelenségek helyi specifikumaiban

. 1. -A tirpák etnikum néprajzi sajátosságai Tekintsük most át s fentebbiekben felsorolt »etnikus' értékű kritériumokat, s alkalmazzuk azokat az 1753-54-ben Nyíregyházára telepedő,6zlovák eredetű, ma már persze jelentős akulturáción átment, elmagyarosodott helyi lakosságra. Az 1753-54-ben Nyíregyházára telepitett lakosságnak a magyar etnikumtól eltérő eredet-, származás-tudata vitán felül áll. Ez eltérő származás-tudat régebben sokkal elevenebb volt mint manapság./Különösen a bokortanyákon./ Kég a századforduló éveiben /1890-1900/ igen sok tanyai gazda- ée taksás-család számon tudta tartani egykori "felsőmagyarországi" eredetét. Régebbi családi hagyományokból, család-összeirásokból, anyakönyvi feljegyzésekből is láthattuk, hogy korábban sokkal gondosabban tartották nyilván a származáshelyüket. Ezt az idegen származástudatot a még ma is használatos szlovák családnevek is jelzik. /Tomasov6zky, Gerlicky, Turcsán, Lipták, stb./. Az eltérő származástudathoz kezdetben szervesen hozzátartozott a második megkülönböztető etnikus jel: a nyelvi különbség. Ez azonban a későbbi, magyarsággal való együttélés során igen jellegzetes, ezlovákHmagyar kétnyelvűségbe csapott át. Ebben a kezdeményező szerepet a békésmegyei, vagyonosabb gazda-réteg játszotta. A később 111,