Erdész Sándor: Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 9. Nyíregyháza, 1977)

felében került sor.Szomszédaink közül az etnosz ás az etnikum, az etnikai népcsoportok problémáival a szovjet kutatók is sokat foglalkoztak.Kutatásaik eredményeit a Szoviet8Zkaja etnografia c. kiadványból ismerhetjük meg. Hasonló figyelmet szenteltek ezeknek a kérdéseknek a lengyel és a csehszlovák néprajzosok is. A szlovák etnográfusok közül először J. Podolák foglalkozott a szlovák etnikai csoportok kialakulásával, utána A. Pranda próbálta rendszerbe foglalni a szlovák etnikai csoportok és tájak történeti alakulását és gazdasági körülményeit. E kutatások vázlatos felsorolásából is láthatjuk, hogy az etnikai kérdéseknek elég tekintélyes, s az összehasonlításra alkalmas szakirodalma van. A magyar és nemzetközi kutatások anyagából mindjobban kihámozható az a váz, jobban mondva azoknak a "kritériumoknak" az összessége, melyeknek a segítségével meghatározhatjuk az etnikai népcsoport egyetemleges fogalmát. E kritériumok sorába elsősorban azokat a külső vagy belső 'etnikus jeleket' soroljuk, melyek észrevehető módon klilonbüi. vik meg az illető népcsoportot a környező szomszédaitól, üzek megnyilvánulhatnak: 1, a szomszédoktól eltérő, /rrás/ eredet- vagy származástudatban

. 2, eltérő nyelvi- /vagy nyelvjárási-/ különbségben

. 3, az illető népcsoportra vonatkozó külön elnevezésben

. 4, az endogámia következetes betartásában, 5, a környezettől eltérő,más vallásfelekezethez való tartozásban, 6, a népcsoportnak valamilyen földrajzi tájban

, történeti, gazdasági, jogi, önkormányzati szervezetben való tartós együttélésében

. 7, etnokulturális vonások azonosságában, /pl. település110.