Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson I. Népi építkezés. (Jósa András Múzeum Kiadványai 8. Nyíregyháza, 1977)

Dám László: A lakóház és építése Nyírlugoson

melletti kiszélesített padkája alkotta, mely fölé részben a falra erősitett, részben a padkába vert, fából készült lábakon álló gula vagy kup alakú, vesszőből font és tapasztott füstfogó borult. A filst s fslbs vályt füstlyukon keresztül távozott a szabadkéménybe. Az eddigi kutatások szerint a kandalló általánosan elterjedt volt a Ryirség33 ben és a környező területeken. A lakóház hagyományos tüzelőberendezésének felbomlása a mult század végén kezdődött. Először a kandalló tűnik el, helyét a sárból készült berakott zárt tűzhely a kandi foglalja el, majd kikerül a házból az udvarra vagy a kertbe a boglyakemence is.A konyhabeli padkákat lebontják,

s 1925-30 között szinte ugrásszerűen elterjed a nyirlugos! ház ma is csaknem kizárólagos tűzhelye a konyháké. mence

. Jellegzetessége, hogy alakja szögletes és a szoba valamint a kéményaljára válaszfalába épitik ugy, hogy egy része a szobába nyúlik, másik része a konyhába, FUstnyilása a konyhába van, előtte kis psdkával, fölötte a szabadkéménybe torkolló sipkéménnyel. Elterjesztését a falubeliek néha Szulyák András ház- és kemence épitő mester nevéhez fűzik. A konyhakemence előnye, hogy a szobából kevesebb helyet foglal el, és jobban süt. Ezt a kemencetipu8t annyira kedvelik, hogy a napjainkban épülő lakóházak nyárikonyhájába is beépíttetik. Anyag8 többnyire tégla, ritkábban vályog. Készítése a következő módon történik: Vályogból elkészítik a kemence alapját, belső terét földdel töltik ki, amit erősen bedöngölnek. Ez a tulajdonképpeni padka, megasságs 60-70 cm. A kemence fenekét szorosan egymás mellé fektetett téglákból rakják. Falának felrakását a fenék szélénél kezdik, de ugy, hogy az alsó sor tégla /amely már a kemence fala is/ a kemencefenék tégláira támaszkodjon. Ezután deszkából készült, a bolt-