Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson I. Népi építkezés. (Jósa András Múzeum Kiadványai 8. Nyíregyháza, 1977)

Lukács László: Nyírlugos évszázadai

"száo urasági juhtenyisztésé"-ről is megemlékezik. Mindkét birtokos élen járt a nyugati eredetű fajták meghonosításában. ^° A régi torony nélküli fatemplom helyére 1825-ben uj kőtemplom építését kezdték meg a görög katolikusok. A falakat íélölnyi magasságig építették fel, amikor az építkezés a joboágyok szegénysége miatt abbamaract. 1844-ben a lugosiak azzal a kéréssel fordulnak a nyírbátori uradalom igazgatójához, hogy a templomé pitééhez sz'ikséges pénz előteremtésére "évenkénti 10 köblös Rozs alá való földel dázma adás mellett megjutslmaztattnának." Kérés'ikre a következő választ kapták: "a' helység boldogulására 30 hold gyepet a* köz legelőből feltörnek, és közössen a' helység részire azt megművelvén, a' termést évenként a' takarék magtár alapítására, a'Bíró felügyelete alatt'elteszik akkor megengedtetik, és az Uradalom által ki fog jeleltettni bizonyos tér a' legelőből, melly az Ecclezsiák segedelmére bizonyos évekig a' helység által műveltetni fog'.' 47 k mai görög kato.ikus templom ennek ellenére csak 48 1871-re készült el. A római katolikus templom 1858-ban épült. ^ A templomok építéséhez a követ Boórogkereszturból, a faanyagot Vásérosnamánybál szekéren szállították a lakosok. Mindkét község több napi járóföldre van Lúgostól. Az 1827. évi 34. törvénycikk értelmében: "Szalmád és Rohod, továbbá Szennyes, Sige és Bánháza puszták, végül Encsencs, Eőr, Lugös, Kis-Mada és Gyüre helységekbe eső részek, melyek eddig Szatmár vármegye kötelékében valának 50 Szabolcs varmegyéhez írattak at." A mult Bzázacban Nyirlugos Szabolcs megye nyirbátorí járásához, 19o7-től az akkor létrehozott ligetaljai járásához tartozott. Ez utóbbi székhelye Nyiradony volt. A község csak a II. világháború után került vissza a nyírbátori járáshoz.