Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson I. Népi építkezés. (Jósa András Múzeum Kiadványai 8. Nyíregyháza, 1977)

Lukács László: Nyírlugos évszázadai

A határ 1/3-1/3 része tartozott 8z első,a második ás a harmadik osztályhoz.^ Szabolcs megyében az egész telek az első osztályban 28, a másodikban 30, a harmaoikban 32 hold szántóföldből és 8,10 illetve 12 embervágó /kaszás/ rétből állt. ^ A falu közös legelőjéhez 993 hold tartozott. 42 A jobbágygazáaságok fő terménye a rozs, kukorica és burgonya: legfontosabb állata a szarvasmarha volt. A jobbágytelkeken kiyül még 804 magyar hold mejorsági szántóföld, 439 hold rét, 185 hold juhlegelő, 10 hold szőlő és az 1250 kh-as Csere nevü tölgyerdő tartozott a Károlyiak lugosi birtokahoz. A majorsági földeket 1848ig a lugosi jobbágyok robotjával művelték. A robot emléke még az egykori jobbágyok unokáiban is élt. Körtvélyessy Gyula az 1930-as években a falu hagyományaiból meritve igy jellemezte a jobbágykort: "Szomorú emlékként maradt meg à község történetében az 1848 előtti állapot. A község földesura földjeinek megmunkálására naponként állitotta ki a jobbágyokat. Tanyát a faluban építtetett. A hajdú a tanya udvarán kiáltotta ki, hogy mikor kell menni munkába. Aki nem állt ki, azért fegyveresen ment, a töb» biek előtt 25 botot mért rá a deresen és még büntetésül dupla napot kellett dolgoznia. Az sem volt mentség, ha valakinek kenyere nem volt, mert a durva lelkű hajdú válasza az volt: ,Ha nincs kenyered, tégy követ a tarisznyádba.* Ilyen állapotok mellett, vágyva-vágytak a lakosok a szabadság után. Mikor kitört a szabadságharc sokan állottak Kossuth Lajos zászlói alá." 44 Mindkét nagybirtokon jelentős volt az állattenyésztés. Szirmay Antal 1810-ben Szennyespuszta leírásánál kiemeli, hogy "itten ló ménes, és marha gulya szaporítása a' főbb tzél." 45 Fényes Elek 1839-ben irja:" Patay István itt nemesitett juhokat tenyésztet."Ugyanő a Károlyiak