Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson I. Népi építkezés. (Jósa András Múzeum Kiadványai 8. Nyíregyháza, 1977)

Kücsán József:A nyírlugosi udvar gazdasági épületei

A góré. "A góré szavunk ismeretlen eredetű.A régi és helynévi adatok alapján valószínű, hogy eredetileg katonai strázsahelyül szolgáló, várkapuk, bástyák tetején vagy egyéb magaslaton elhelyezett deszkaalkotmány volt,Ma ie eleven - tárolóépitmény - jelentését az magyarázza, hogy a csöves kukorica tároláséra szolgáló szellős építmény ie magasan, cölöp lábazaton áll." A nyirlugosi telken a csür mellett a másik szakember készítette építmény a góré. A góré váza a két, egymással párhuzamosan felállított páros ágaefás alapforma, ahol a két égaBfapár egyenlő magasságú, ennek megfelelően az épitmény szarufás szerkezetű nyeregtetős, héjazata cserép vagy bádog. A vázszerkezet elkészítésénél a mé> ismertetett gerendakötési eljárások mindegyikét alkalmazzák. A góré oeszicapadozatat a földtől 100-120 cm távolságra készítik, az épület átlagos méretei - h: 500-550 cm, sz.: 140-150 cm, mi 380-400 cm, a tárolótér magasságai 170-180 cm. A góré ajtaja a hosszabbik oldalon helyezkedik el, a tárolótér teljes magasságéban, az oldal, harmadánál vagy felénél. Az ajtónak ez az elhelyezése már a góré beosztásét is megszabja, hiszen a nyirlugosi górék csöves kukorica ée szemeegabona tárolására szolgálnak, ennek megfelelően falazatuk ie kétféle módon készül. A tengeritároló rész fala lécezéssel, a gabonatároló rész fala deszkázassál. A termény klömlését a terményszintnek megfelelő magasságban az oszlopokra támaszkodó deszkák vízszintes elhelyezésével akadályozzák meg. Góré természetesen nem minden telken áll, hiszen amelyik gazdának a padlásán elfért a termelt kukorica menynyiaég, nem volt miért górét építeni./Az a gazda, akinek