Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban 3. Helytörténet. (Jósa András Múzeum Kiadványai 7. Nyíregyháza, 1976)

2. Gyarmathy Zsigmond: A vásárosnaményi Vörös Csillag termelőszövetkezet gazdálkodásának története /1951-1960/

kos traktorosok. Gs. Szűcs Kálmán munkájára az egyéniek is felfigyeltek, s igy aztán amikor csak lehetett a tsz ót kérte ki munkára. A nagyüzemi gépesítés ezzel mégnem nyert megoldást, fejlődését a méreteiben is naggyá váló nagyüzemben tudták csak a későbbiekben megoldani. Az állattenyésztés sok termelőszövetkezetnek volt már a buktatója. Ha nincs meg a növénytermelés és az állattenyésztés, mint fő üzemágak között az összhang sok gond és probléma jelentkezik az állattenyésztésban, az összehangolás módja pedig a takarmány és a trágyamérlegben jelentkezik. A termelőszövetkezetek árutermelésének 22 alapja tehát a takarmánybázis megteremtése. A takarmány vetésterület alakulása kh-ban: 1952 1953 1954 1355 1956 1957 1958 1959 Lucerna 9 3 2 4 lo Vöröshere 5 1 8 15 19 6 lo 35 Szarvaskerep 8 Zabosbükköny 2 1 2 lo 2 A termelőszövetkezetben éveken át a vörösherét kedvelték, pedig lucernának is alkalmas a talaj. A vetés szerkezetben a takarmányozás szempontjait csak 1959-től vették figyelembe. Iío de lehetett-e mást tenni?Ez a termelőszövetkezet a nincstelenek találkozója volt.Belépéskor nem tudtak a közösbe egyetlen jószágot sem adni. Az állatállomány kialakulása nagymértékben az áll am nyújtotta többirányú támogatás eredménye, melynek következtében a tsz sok jóminőségü állathoz jutott. Az állattenyésztés fontosságát alábecsülték, s ez nem erősítette az állattenyésztést. Â gondozás nem volt kielégitő. 1958 telén gondatlanság miatt a sertések java része elhullott.Ugyancsak ez év nyarán a sok helyről felvásárolt koca és hizóállományban akadtak szép számmal betegek: 6o hizóból 9