Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban 3. Helytörténet. (Jósa András Múzeum Kiadványai 7. Nyíregyháza, 1976)

2. Gyarmathy Zsigmond: A vásárosnaményi Vörös Csillag termelőszövetkezet gazdálkodásának története /1951-1960/

vette át a Vállalat s kénytelenek voltak takarmányozás céljára felhasználni. 1959-re az alábbi vetésterületeken termeltek konyhakerti növényeket: Megnevezés: Terület nagysága: Sárgarépa Soo Oöl Retek 5oo " Borsó 7oo " Paprika l6oo " Karalábé 2oo " Paradicsom 4oo " Káposzta 5oo " Csiráztatott burgonya 224o " A konyhakertészet megteremtésében sokat fáradozott a jelenleg is ott dolgozó Palóc Sándor, s a munka meg, , , 29 szervezésében Macsi István. J A gépállomás -a bevezetőben már vázolt - helyzete miatt a tsz megalakulásának idején nem tudott megfelelő segítséget adni. Sőt az elvégzett munkák is kifogás alá estek, vagy nem időben végezték el azokat. Még 1958. május 13-án is megbírálta a községi tanács vb elnöke /mezőgazdasági szakember/ a termelőszövetkezet vezetőit, hogy a gépállomástól olyan munkát vettek át, aminek a minősége kifogásolható. 3

° Természetesen a traktorosok is egyre több gyakorlatra tettek szert és a tapasztalatuk is egyre bővült. Majd tagjai lettek a termelőszövetkezetnek, munkaegységet irtak jóvá a részükre, s ezzel közvetlenül is érdekeltté tették őket a termelésben. A javuló, egyre jobban hozzáértő munka mellett a gépállomás munkaszervezete is egyre szilárdabbá vált, egyre több olyan munkafolyamatot végezhettek el a gépek,amit azelőtt még a tszben is kisüzemi módon, kézierővel csináltak pl. burgonyavetés, kapálás, kukoricavetés stb. Hosszú időn keresztül dolgoztak a termelőszövetkezetben Cs. Szűcs Kálmán, Karámos József, Gálffi Domo-