Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban 3. Helytörténet. (Jósa András Múzeum Kiadványai 7. Nyíregyháza, 1976)

1. László Béla: Az 1945-ös földreform története Fehérgyarmat községben

A munkába lépő második földigénylő bizottság első -jelentését november 22-én küldi a megyei földbirtokrendező tanácsnak. Ez részletesen beszámol a földosztó tevékenység helyzetéről, a jelentkező nehézségekről, s jelentését a következőkkel zárja: ^ "Általában az elmúlt időkből olyan hiányosságokat állapit meg az újonnan megalakult bizottság, ami egy alapos.uj előkészítő munkát igényel,ugy szives tanácsukat kérjük hogy a földigénylés mielőbb nyugvópontra jusson," Kérésüket a megyei földbirtokrendező tanács felé öt naD múlva megismétlik, most már utasitást kérve a "földoszt'

s felülvizsgálására. Mátészalkáról a kert utasitas 2898/1945.sz. alatt december 12-én meg is érkezik, melyben a megyei földbirtokrendező tanács utasitja a helyi földigénylő bizottságot, hogyt "...vizsgálják felül a földosztást, arányosan csökkentsék a kiosztott földet és a maradékot osszák fel és tartalékolják!" A tartalékolásra azért van szükség, mert tömegesen érkeznek haza a volt hadifoglyok, akiknek többsége a jogos földigénylők t'borát szaporitja. Az uj bizottság a megyei utasitás értelmében megkezdi a földosztás felülvizsgálatát a községben, de ezzel tulajdonképpen olyan feladatot vállal, amit szinte nem lehet végrehajtani. A földhöz juttatottak nem akarnak visszaadni a már megkapott földből, s akik hajlandók is erre, vitáznak a visszaadandó terület nagyságán és minőségén. Egyáltalán nem meglepő tehát, hogy 1946. februárjáig semmi eredményt nem tud elérni a megyei támogatás ellenére sem a helyi földigénylő bizottság. Ekkor Eirtha Sándor elnök 3 oldalas beadványban panaszt tesz a megyei földeirtokrendező tanácsnál, ^ melyben beszámolnak,hogy az igen nagyfokú helyi ellenállás miatt nem tudják az utasitást végrehajtani. Főleg Osváth József miniszteri biztos személye ellen