Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban 3. Helytörténet. (Jósa András Múzeum Kiadványai 7. Nyíregyháza, 1976)

1. László Béla: Az 1945-ös földreform története Fehérgyarmat községben

"panaszkodik", aKi nem "hajlandó engedni'*, hogy a volt cse— 1 íCéhnek juttatott föld mennyiségét csökkentsék. A negyei földbirtokrendező tanács - küldött válasza 19 , * szerint - tovr-bbra is fenntartja korábbi utasitasat , indokolván azzal, hogy a " földreformrendelet nem teszi lehetővé, hogy a volt gazdasági cselédek elónyösebb elbírálásban részesüljenek a kapott földet illetően." A vitában egyértelműen Osváth József miniszteri biztosnak /később a kommunista part járási titkára lesz Fehérgyarmaton/ van igaza, ugyanis az uj földigénylőbizottság a kiosztott földek arányos csökkentésére való törekvésében nem vette figyelembe azt a törekvést illetve körülményt, hogy a volt cselédeknek csak annyi földjük van,amennyit a földreform során kaptak, és igy az arányos csökkentés esetén ők feltétlenül rosszabbul jártak volna. A miniszteri biztos tehát intézkedésével és ellenállásával tulajdonképpen azokat v'dte, akiknek érdekében a földreform rendelet megszül letett. Tevékenysége két lényeges dolgot eredményezett: a volt gazdasági cselédek tulajdonában többségében megmaradt az eredetileg megkapott föld és a kommunista párt tömegbázisa igen lényegesen nőtt a községben, ami eb;;en az időben egyáltalán nem elhanyagolható körülmény. Ezzel kapcsolatban emlitenék a kommunista párt és Osváth József tevékenységéből egy másik jelentős intézkedést, melyről a földigénylő bizottságnak egy 1945. április 14-én kelt jegyzökönyve tanúskodik. ^° mely szerint a miniszteri biztos "közzenjárására" a volt cselédek még megmüveletlen szántóföldjükért bevetett földet kapnak cserébe, mivel igavonóval és gazdasági felszereléssel nem rendelkeznek a kapott füld megműveléséhez. Számos tény bizonyitja, hogy a volt gazdasági cselédek "érdekvédelmére" feltétlenül szükség volt ebben a korban Fehérgyarmaton. Ennek bizonyítására idézem a helyi földi-