Babus Jolán: Néprajzi tanulmányok a beregi Tiszahátról. (Jósa András Múzeum Kiadványai 6. Nyíregyháza, 1976)

Adatok Lónya történetéhez

faillit, 326 évvel a nagy tatárjárás után, keletről csapva be, a Kárpátok hágóin-keresztül, lányán is nagy pusztítást vittek végbe. 1593-ban Lénya hidasos rév fenntartására kap jogot Rudolf császártól. 1585-ben és 1594-ben liáranaros felől nagy tatár csapatok törtek be és dúlták fel a környéket, legjobban Szabóicsőt. Ken tudjuk, hogy érintették-e Lónyát, vagy vízzel és sűrű erdővel körülvett két települése épen naradt-e pusztításuktól. A refom.áció elég korán megjelent már Szabolcsban is, nóg korábban érintette Eereget. /Beregszász 1543-ban tért ref. hitre, első esperese, Radán Baláss szavára, aki 1552ben neg is halt bitéért a templomban. Utóda Kálmáncsehi Sánta Karton esperes,/ Erdély felől terjedt a hitújítás kéregben, lagylőnya 1593-ban lett anyaegyház, /Kislánya 1301-ben/, de mint fiókegyház, már régebben is fennállhatott. /1593-től vannak lajstromok, ekkor Bereg negyében 30 anyaegyház volt/. A nagylányai templom eredetileg katolikus volt. Kincs rá adatunk,hogy a Báthory Zsófia-féle protestánsüldösés idején levették volna. Ez idő tájt a szomszédos Észak-Szabolcsban, a Tisza túlsó partján Belgiojoso császári hadvezér szabadjára engedett csapatai sanyargatták a magyar falvak népét, 1599ben pedig Kyuregyházáig dúltak a tatárok. végre lSoS-ban Bocskay István bécsi békéje hozott, megváltást a sokat szenvedett Seregnek, Szabolcsnak s így a két Lónya népének is. Ettől fogva az erdélyi fejedelemséghez tartoztunk,

s ha a földesúri hatalom alatt élt is a két jobbágyfalu, de legalább az ellenség nem pusztította. lo21-ben Bethlen Gábor nikolsburgi békéje, lS45-ben pedig I.Rákóczy György linzi békéje biztosltja ezt a vidé-