Babus Jolán: Néprajzi tanulmányok a beregi Tiszahátról. (Jósa András Múzeum Kiadványai 6. Nyíregyháza, 1976)
1848-as néphagyományok Lónyán
"Az iskola sgyermekeknek fel kellett menni Lónyi Jár.osnéhoz virágvasárnap, meg vizsgakor; a tanétóu is velük. A gyerekek danoltak, táncoltak a kastély előtt, Lónyi Jánosná megjutalmazta üköt." "Mehetett minden jobbágy, amerre akart, nem tartott'k vissza. Egyik úr gondját viselte, a másik ütötte-verte. Lónyi Gyuri nen hántotta. Lónyi János kapitán vóut. ü se bántotta a zsellért. Lónyi Gábornak vóut egy szóugája, az végigjárta a falut, korbáccsal hajtogatta a jobbágyokat, hogy a legelőért leszóug'lják a hat napot." "A nép közül ki egyik, ki másik úrnak a jobbágya vóut, ITagylénye egyik része Lónyi Jánoshoz,a másik Lónyi Gáborhoz tartozott. Kislónya neg Lónyi Gyurihoz." "Li mennyi főüdet kapott az uraságtól, annyi úrdóugát kellett szóugálni érte. Mindenkinek úrdóugát kellett szóug'lni, egészen negyvennyócig." /Robot néven nem ismerik az urdolgát./ "Az én nagyapám, a szóugabíróu mellett vóut, de Lónyi Gyuri jobbágya vóut, de ki vóut csinálva, hogy nen kellett neki úrdóugát szóugálni." "Minden főüd az uraságé vóut, a jobbágyok, ki mennyit bírt, felfogott magának, azér az esztendő harmadát ledóugozta az uraság fődjén. Ami az ü fődjen termett, az az ővé vóut." "Míndeh héten két napot kellett szóugálni. Aki tisztessógesen leszóugálta, sohse bántották semmiért." "A Szigeti-család,meg az öreg Bíró Peste, úgy hallottan, több úrdóugát ssóugált." "Az én dédnagyapámnak, hiába vóut vagyonos ember, egy es-.tende harmadát kellett úr dóugára j ámi , jószággal, vagy kari munkáv al. Kari munkával többet kellett dóugozni." "Száznégy napot kellett járni, ha nem ment, ütöttékverték; az verte, akinek a keze alatt vóut."
