Babus Jolán: Néprajzi tanulmányok a beregi Tiszahátról. (Jósa András Múzeum Kiadványai 6. Nyíregyháza, 1976)

1848-as néphagyományok Lónyán

tak. A jobbágyősök választottak bírót. Aki jobbágynak panasza vóut, a hűtősh

öz ment /=esküdt/." "Iskola előbb nem vóut, asut meg a református iskolába jártak.Az járt iskolába, aki akart, nen kénsseritettók. írni-olvasni jobban csak az urak tudtak. Az adót meg az adósságot rovásra vágjják fel

. Az akkori pásztorok rovátkára vésték még az italt is, nóta is vóut rulla." ".".Inden főüd az uraké vóut. A jobb-'gyök szóugálták az urakot. A jobbágyoliat jobban úrbéreseknek aondt 'k. /Az egyik adatközlő zsellér néven emlegette a jobbágyokat./" "A Lónyi /Lónyay/ család elődjei vóut az urak. Kislányán vóut Lónyi Gyuri ; hagy udvara vóut annale. Nagylányán kőt ur vóut: Lányi János meg Lónyi Gábor. ITegyvennyócba Lónyi Gábor vóut az innenső uradalomba. Lónyi János vóut Lónyi Menyhértnek az apja, aki gróf vót. Lónyi Menyhért nen tudom milyen vóut, keveset vóut itthon." "A Lányiak igen jó emberünk vóut nekünk." "Lónyi János icen jéu vóut a néphez, meg a felesébe is. Hazafiasok, szoriszédbeliek, beszédesek vóutak, nem csak kegyeleméül beszéltek az emberrel, mint Lónyi Gábor. Lónyi János Szabó Pálint dédnagyapámhoz többszörösen elment. 0 a kastélyban lakott." "Lónyi Jár.osné felfogott a szegényen. Aki árva gyerek vóut, ü vett neki ruhát. Vét a faluban árvák, akiket ü nevelt a kastélyban. Az én világtalan nénémet örökbe fogadták, 30 évig tartott'k. Sok özvegy asszonyokat kegyelembe fogtak. Segítették a szegényeket más birtokukon is." "Lónyi Já.nosné elébe fel kellett vinni minden menyaszszonyt. Felkísérte a násznép • meg a muzsikás is. Ott egyet táncoltak, Lónyi Jánoséi: meg nézték, oszt megajándékozták a menyasszonyt egy selyem fejrevaló vagy nyekbavalá kendővel . " 1G.