Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban I. Néprajz. (Jósa András Múzeum Kiadványai 5. Nyíregyháza, 1975)
Varga László: A parasztudvar és építményei Nagydobos községben
határból,ekkor tettek fel mindkettőt, hogy megnagyobbítsák ezáltal a szekér befogadóképességét. Kiegészítő felszerelésnek számított még a négy lőcs , lócskarikák saroglyarögzitő karikák ás a kerekek. A kerekek vastengelyen forogtak. A kerékagy belseje vasból volt, ez volt a puska . További részek: talp , küllók, ráf, ráfszegek, agyvasalás. A kerekeket a -lőcsök rögzitstték, az alsó lőcskarikákat nem közvetlen a tengelyvégszekre, hanem a perselyekre, a tésznyikre akasztották. Erre jött a platnyi és az egészet összefogta a tengelyvégszeg. A szikár közvetlen tartozékának számított még négy guzs. két ódalrucl,két keresztrud, amivel az oldalrudakat emeltél: fel bürfák fölé. Ugyancsak kiegészítő felszerelésnek számított egy pár hordókötál , csigával. A szin hátsó falán volt a kenőceös edény, amiben a kocsikenőcsöt tárolták. A szin falnélküli,de még eresz alatti részében volt az eketaliga egy nagy és egy kiskerákkel /a nagykerék ugyanis a barázdában ment, ezért volt eltérő a kát kerék mérete, hogy a felüljáró kerék végűi egyenlő lehessen a barázdában járóval/.A taligát feljebb lehetett emelni és lentebb lehetett ersszteni. Tarlószántásnál fennjárt, cszi szántásnál lent járt a szabályozó. Es itt volt a borona is. Kát részből állt. Ka nem lő vontatta a szekeret, akkor a szinben volt a ,1 ár om,/amelynek részei a járomf a , járomf e j , közf a , a j fa , rudfü , járomszeg , közsze g, fa-szeg , rsderkarik a, /A rud végén lévő járomtartó neve:bárfa. /Ugyancsak a színben volt szétszedett állapotban a szán minden tartozékával, egymásra rakva./ A szán részei: 2 szántalp , súlyok , né my rekonca , 2 összekötő , 1 rud , 1 hámfatartó és 2 hámfa. 92.
