Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban I. Néprajz. (Jósa András Múzeum Kiadványai 5. Nyíregyháza, 1975)
Varga László: A parasztudvar és építményei Nagydobos községben
Az istáll ó berendezései kozó tartozott kát trágyehányó villa, egy seprű, ,jaszol két oldalt, felette rács . Középen volt a moslékos hordó , moslékos veder , moslékos f a zák . Ezek fölött volt a vacok, amin ak'-or hált a gazda ha szaporodás volt az istállóban, ás ezivesen hált a legényfiu, ha már felül volt 16 éven. Itt volt még a répavágó /ismert részei: a dob, henger, 5 kés, gared, hajtószerkezet, állvány, sarsboló és tengely/ a ezec sk avá ró, /részei: állvány, nagykerék, két éles kés, vályú, henger kát hajtókerék, fogaskerék szekrény, két fordított kés, hajtóka ás talpazat/. Ha jó volt az ide, a szecskavá^ót kivitték a csűrbe. Egy lo-2o hold földdel rendelkező parasztgardaságban kellett a jószág. Trágyázni kellett a földeket. Ezért a kát lovon kívül volt két tehén is /egy az Öregeké, egy a •f-; in +-on ~ 1-.-' / X _L d UcIUkj/ . Volt egy növendék tinó, és ha nem is évenként, de csikó is. iizekre munka kellett. A. gazda /vagy a fia/ már hajnali 3 órakor felkelt etetni, l.unkaicőben természetesen és főleg nyáron, ha korán virradt. A jászol megtömése után elővette az istállóablakból a vakarót , a lovak esetében először a csutako t, és megkezdődött a munka. Sprnort kellett verni, hogy mire átnézett a szomszéd elégedetten csettinthessen, bogy ez i^ren! Ez aztán munka, "Sorpor"-verésnek számított a vakarok por tartalmát, amit a lóból kiszedett a vakarás, a tisztára sÖDÖrt istállóközépre szórni. Egy- vakarás egy szórás. A v'rén az istálló barna földjén egy vagy kát szürke sáv keletkezett. Ez volt a eorpor. Nyilván, aki alapos munkát végzett, annak kétszer is végigment a sor. Az sem volt mindegy, hogy vékony-e /tehát csak teljesítményre ment a legény/, vagy vastag-e a kivert por. 93.
