Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban I. Néprajz. (Jósa András Múzeum Kiadványai 5. Nyíregyháza, 1975)

Balogh László: A szilva termesztése és földolgozása Szamosszeg községben

az országszerte alkalmazott gyümölcs-befőzési móddal, s így részletező leírása fölösleges.A fölhasznált gyümölcscsel szemben követelmény, hogy féregmentes, kézzel szedett, tehát ne törődött és zsendülő, tehát ne túlérett legyen. Ezenkívül egyesek igényesek a ezilvafaj tára. Itt az a fontos, hogy nagy szemű, kemény húsú legyen a gyümölcs. A befőzés menete röviden a következő: a megmosott, száraitól megtisztított szilvát befőüsztöeüveg-ekbe rakfi ják úgy, hogy szorosan legyen az üvegben, de azért ne törje össze egymást.Ezután ráöntik a szükséges mennyiségű kristálycukrot. A cukor mennyisége már ízlés dolga. Literes üvegenként általában 15-20 dkg. a szokásos adag. Ezután feltöltik vízzel az üveget annyira,hogy a gyümölcsöt ellepje. Eeletesznek egy késhegynyi salicija-t és lekötözik előzőleg vízben áztatott hóujakpappír-ral vagy celefánt pappir-ral. Az előbbit erőeebbnek tartjak es szívesebben használják. Porvédőként újság- vagy csomagoló papírral még ezen felül is lekötik. Az így elkészített befőüszt-öt tepsibe rakják úgy, hogy a tepsi alját vastagon fahamuval szórják le, majd annyi vizet öntenek bele, hogy az üvegek belehelyezáse után a tepsi pereméig emelkedjék a víz szintje.Lz azért szükséges, mert így nedves gőzben megmelegszik a befőtt és az üveg nem reped szét. Ezután az üvegeket nedves ruhával teljesen betakarják, és kenyérsütés után a meleg kemencébe teszik. Csak másnap veszik ki onnan. Az üvegek ekkor még forróak, és hogy lassan, egyenletesen történjék a kihűlés,szárazra törölgetve, ruhába takarva a dunyha közé teszik. Ezzel be is fejeződött a bef óüszt készítés míívelete. Szekrények tetején, polcokon szokták tárolni.- Any27.