Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban I. Néprajz. (Jósa András Múzeum Kiadványai 5. Nyíregyháza, 1975)

Balogh László: A szilva termesztése és földolgozása Szamosszeg községben

az feketés színű,még jól kenhető, de egészen sürü lekvárrá nem fő. Akkor már kész e lekvár, ha ez üstből púposra merített evőkanálból megfordítva sem csöppen el. A megfőtt lekvárt kiszedik az üstből; az üstöt, vitorlát elmossák; a katlant lebontják. A főzés befejezéseképpen meg. kell emlékeznünk a lekvárfőzés közben föllépő egyetlen,de nagyon komoly bajról és elhárításáról: a kozmásodás

ról. A kozmásodás ténylegesen a lekvárnak az üst falához való égését jelenti.Ez két ok miatt jelentkezhet. Vagy az üst fenekéről leütötxe a peckás a tapaszt, s így ahol a tapasz hiányzik, leég a lekvár; vagy az üst nincs tele, s ezért a lekvár szintjénél körben odaég a lekvár. Észrevenni könnyű a bajt, mert az égett lekvár kellemetlen szaga már messziről érezhető. Ilyenkor, ha még csak a ciberázée folyik, a tüzet azonnal kioltják, és a ciberét kiszedik az üstből. Az üres üstöt elmossák, az égett helyen megsúrolják, olykor meg késsel megkaparják, hogy fényes legyen. Ezután az égett helyet belülről vékonyan lekenik disznózsírral, kívülről a tapaszt pótolják, majd visszaszerelik a katlanba az üstöt, és folytatják^a főzést. Nehezebb a baj elhárítása, ha már az esütés

, a s'íiítés alatt következik be a kozmásodás. Ha nagyon erős a leégés, akkor ez esetben sem fr5*hetnek mást,mint a ciberézéskor föllépő kozmásodásnál: a lekvárt kiszedik az üstből, ás a föntebb leírtak szerint tisztítják, zsírozzák, tapasztják az üstöt. Ha a lekvár már nem sokára megfő, és a kozmásodás csak kismértékű, akkor csupán a tüzelés módszerén változtatnak. A- lángot nem engedik arra a helyre, ahonnan a tapasztás lehullott az üst fenekéről, k katlannak csak egyik oldalában tüzelnek. Az általános gyakorlat ezért mégis az, hogy kozmásodás esetén kiszerelik ás mossák az üstöt. 17.