Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban I. Néprajz. (Jósa András Múzeum Kiadványai 5. Nyíregyháza, 1975)
Balogh László: A szilva termesztése és földolgozása Szamosszeg községben
fogyasztják, befőzésre, aszalásra,lekvárfőzésre nem használják. Van azonban értékesítésének két lehetősége is: ha kevés van belőle, akkor jó takarmány a disznónak; ha sok a termés, cefrébe szedik pálinkának. A szamosszegi gazdák szerint a fosóuszilvá ból főtt pálinka zamatosabb ízíf és magasabb szesztartalmú, mint a nemtudom szilvá ból készített pálinka.  szilvafajta megtűrését így csak ez utóbbi sajátossággal magyarázhatjuk. Gyakran hallottam emlegetni Szamosszegen a duráncaji szilva nevet is, de sem s gyümölcsöt,sem a fáját nem láthattam. Egyes adatközlőim azonosnak tartják az előrébb már ismertetett kozbSr szilvá val, mások viszont úgy tudják, hogy gömbölyű, apró szemű, sárga héjú,nagyon édes és lágy hús\i, koránérő, nem magvaváló fajta. Hagyon dicsért szilvaféleség, de sohasem láttam, e így kétséges a szamosszegi termesztése. Az ismertetett szilvafajták mellett a módosabb gazdák udvarán ujabban a "fehér- és kékringló" is föltűnik. De ez inkább a gyerekeknek jelent újdonságot. A felnőtt lakosság nem rajong túlságosan érte,hanem a ringló minden fajtáját egy kalap alá véve. óutotszilva megjelöléssel napirendre tér fölötte. ͱ_§2ilváspk_ A szamosszegi szilvatermeeztés kiterjedtségét az uralkodó nemtudom szilva mellett jelentkező gazdag fajtaváltozst is igazolja.De erre atal a szilvás ok telepítésének történetileg kettős formája is. A XX. század elejéig, pontosabban az első világháború befejezésóig, különálló szilvásokat telepitettek Szamosszegen. Akinek nem volt földje a határb a n,az telke végében ültetett 50-60 szilvafát, A földdel rendelkezők viszont a határban 50-100 fából álló szilvásokat telepítet-
