Németh Péter (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban I. Néprajz. (Jósa András Múzeum Kiadványai 5. Nyíregyháza, 1975)

Balogh László: A szilva termesztése és földolgozása Szamosszeg községben

tek» Ezekre általában jellemző volt a tő- és sortávolság kismáretűsége,

s igen gyakran a sorok szabálytalansága is, E hajdani szilvások nyoma még ma is kimutatható" néhány helyen. Az idősebb adatközlők elbeszélései alapján pedig egészen széleskörűnek látszik ez a művelési forma. A mai Kend^rhgj

, Pettyes

, Verestag

, Batyszeg nevtí dűlőkben a század elején kiterjedt szilvások voltak, melyekben, mint az adatközlők mondják, kasos méhészettel is foglalkoztak. Pesthy Frigyes 1864-ből származó szamosszegi fo'1rajzi névanyagában gyakran jelentkeznek azok a nevek, melyekben a kert névelem mutatkoziki

Kósa Kert

t

Czigány Kert

, Huszti Kert

t

Csete Kert

,

Pipó Kert

, Bombi Kert

, Kerek Kert, Loggó Kert

. Bodó Kert

. Vas Kert

. Sós Kert

. Batsko Kert

. Klára Kert

, Piros Kert

. Ezekről kimutatható, hogy olyan sövénnyel elkerített gyümölcsösök voltak,amelyek uralkodó gyümölcstípusa a szilva volt. Ez pedig azt jelenti, hogy a múltszázadban még inkább dívott a szilvatermesztés. Az 192o-as évek elejétől a szilvafák telepítésének fönti formája már csak szórványosan mutatkozik. A határban egyetlen újabb és jelenleg is meglévő szilvás-telepités található a Mezőü óudal nevű dűlőben.Itt Döbrögi Berti telepített 40-50 fából szilvást a műút mentén 1940. körül.Általános telepítési formává azonban az vált ekkor, hogy minden gazda a telekje szelén,a mesgyétől egy méternyi távolságban, minkét oldalon egy-egy sor szilvafát ültetett. A portánkénti 50-100 fa így is mindig megvolt. Minthogy valamennyi gazda így telepített, a kertekben 2-3 méter szélességű füves mesgye alakult ki a fák alatt,

s az üres nyári délutánok,vasárnapok pihenőhelyévé lett minden szamosszegi ember számára ez az árnyékos terület. A telepítésnek ez a formája nem adott okot árnyéko-