Telepy Katalin: Benczúr. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 3. Nyíregyháza, 1963)

népi hang, lendületes kompozíció, nagyszerű anyagszerüség, mely történeti képeinek erőssége, a két Mátyás festményre is jellemző. A pápai követ fogadását megjelenítő kompozíció analógiáját keresve, a múltban Tintoretto: Három kamarás a Madonna előtt c. művével való rokonságig jutunk el. A jelenet itt is hármas tagolású. A lépcsőzetes emelvényen ülő Madonnát Szt. Sebestyén, György és Teodor veszik körül. Benczúr képén a Madonna helyét a király alakja foglalja el, körülötte udvarának tagjai. A bal oldalon ülő szent helyett itt az udvari bolondot találjuk, a három kamarást a bíborosok helyettesítik s mindkét képen jobb oldalon a kíséret tagjai képezik a lezáródást. Sok rokon vonást találunk a Mantegnától átvett alakok megjelenítésében - a mantuai palotában Lodovico Gonzaga családról festett freskója áll közel képünkhöz. Benczúr képén a megoldás ünnepélyes, méltó a nagy pillanathoz: a pápa követei megjelennek a király előtt. A pompázatos megjelenítés fokozza a mondanivaló súlyát. Mátyás gazdag renaissance öltönyben, hermelin palástban, trónján ülve fogadja a bíborosokat palotája díszes csarnokában. A háttérben a szabadba látni, a távolban oszlopos csarnok részlete látszik, fent apró alakokkal, akárcsak Veronese, Tintoretto vagy Tiepolo egyes nagyméretű kompozícióin. A renaissance udvarok elmaradhatatlan és fontos alakja, az udvari bolond itt is szerepet kap. A király előtt három bíboros áll, iratokat nyújtanak át. A nagy quattrocento mesterek figuráit idéző alakok csoportja zárja le a jelenetet. A kompozíció nem konkrét eseményt örökít meg. Középkori királyaink rendszeres összeköttetést tartottak fenn a római apostoli szentszékkel. A török veszedelem idején meggyorsultak a követjárások, Mátyás uralkodása alatt szinte állandó az összeköttetés.

260 A mester fáradhatatlanul kereste műveihez a megfelelő típusokat. Mátyás alakjának megjelenítése is probléma elé állította. Az ismert arcképek közül a bautzeni emlékmű vonásait használta fel. Mátyásról korabeli és későbbi arcképek egész sora ismeretes, miniatúrákon, festményeken és érmeken.

261 Ugyanez időben készül el Fadrusz János kolozsvári Mátyás szoborcsoportja, ahol a művész ugyancsak a bautzeni emlékhez fordult.

262 Benczúr a kíséret tagjainál már modellek után dolgozott. A profilban ábrázolt, rendkívül erőteljes fej emlékeztet a mantuai Mantegna freskó egyik figurájára, a mögötte álló öreg, szakállas férfi feje, Tiziano tanulmányozására enged következtetni, és a hosszúhajú nemes ifjúnak raffaelesque külsőt kölcsönzött. Az udvari bolond alakjához akt tanulmányt is tartunk számon.

263 (181. kép.) Különben ez a figura annyira kedves volt számára, hogy ex-libriséül tükörképét választotta.

264 (182. kép.) Benczúr önarcképét is megtaláljuk a képen - tollas fövegben áll az udvari bolond mögött. A vázlatot összehasonlítva a kész művel, az több kisebb szín- és kompozícióbeli eltérést mutat. A középtérben álló bíboros hermelin köpenyének fehér foltját, a bíborosi kalappal fedte el; változtatott az oszlopok elrendezésén is, a király közvetlen kíséretében pedig sisakos vitézeket helyezett el. A vázlaton a