Telepy Katalin: Benczúr. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 3. Nyíregyháza, 1963)

érzéseit juttatja előtérbe. Mosolyogva tekint felénk, vonásai megelégedést tükröznek, mert úgy érzi, az ősi nemesi viselet nemzetének megbecsüléséhez tartozik. Idős korában szeretettel fordul puttói, és mitológiai jeleneteihez. Egyre inkább foglalkozik e neki oly kedves témakörrel. Ilyen a Nőrabló kentaur és a hozzá készült vázlat (161-162. kép). Számtalan derűs, vidám színekkel megoldott jelenetét tartjuk számon, ezek közül csupán néhányat sorolunk fel, ilyen: az Idill, Ádám és Éva, Ámor Mars sisakjával, Ámor pávával. Scherzo, Páni félelem. Hullámok játéka (163-169. kép).

253 A két utóbbi kép Böcklin témáinak áthangolása, kinek művészetére a színbeli megoldások is emlékeztetnek. A Páni félelem, Böcklinnél két változatban is ismeretes. Ezek mindegyikén, a fauntól megrémült hegyipásztor menekül a hegyről lefelé kecskéivel. Benczúrnál, vidám egyéniségén átszűrve jelentkezik a téma. Ludak által üldözött puttókat ábrázol kevés tájképi környezetben. A Hullámok játéka, Böcklinnél nagyobb méretben és kevesebb alakkal jelentkezik, Schwindnél pedig sokkal kötöttebb szerkesztésben, a hasonló felfogású cinquecento képek átérzésében. A világháború eseményeinek híreit a mester féltő aggódással kísérte, féltette nemzetét. Kifejezésre jut ez Ember küzdj c. kompozíciójában is (melyhez a fent maradt rajzvázlatot is ismerjük) ahol az árral küzdő férfiak heroikus harcában fejeződik ki a fronton szenvedők iránti együttérzése (170-171. kép). Elkészültekor a csónakon az 1915-ös évszám szerepelt. Időközben az évszámot eltüntették és restaurálásakor 1958-ban fedezték fel.

254 Stróbl íőhadnagy alakjában Stróbl Alajos neves szobrászművészt, barátját, karddal kezében támadó mozdulattal jelenítette meg.

255 Életének utolsó évei is szorgos munkával teltek. Nem egy nagyobb lélekzetű, ismert kompozíciója született meg ez időben, így elsősorban 1915-ben a Mátyás iogadja a pápa követeit és több ismert, kedvelt jelenete is, Nyulas Madonna, Noli me tangere, Kleopátra, Szerelem bolondja, Patrona Hungáriáé, Krisztus az olajfák hegyén.

256 (172-177. kép.) Fehérsapkás Önarckép-e finom színekkel megoldott, erőteljes jellemzésű arcmás (178. kép). A hosszú évtizedeken át ismert, örökké változó „Én"-nek szinte minden apró rezdülését számontartó kivetítődése élvezetesen bontakozik ki a gyönyörűen modellált arc vonásaiban. Nemcsak festői tudásának csúcspontját jelenti, de karakterábrázolás tekintetében utánozhatatlan érzékkel visszaadott remekmű. Ugyanez évben 1917-ben festett IV. Károly koronázása c. vázlatán, nála szokatlan fényjelenségeket figyelhetünk meg.

256a (179. kép.) Nem az aktus érdekelte, hanem a fény ábrázolhatóságának lehetőségei a zárt térben. Legutolsó műve volt Lendvai utcai otthonának műtermében Weiss Manfrédról festett portré

257 Dolányban pedig kocsisának feleségét és kislányát örökítette meg.

253 A nagylélekzetű történelmi kompozíció, mellyel 1915-ben készült el, a már említett vázlat nyomán, Mátyás fogadja a pápa követeit.

259 (180. kép.) Az ün-