Telepy Katalin: Benczúr. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 3. Nyíregyháza, 1963)

és megállapították, hogy kevésbé levegős, mint az előző, nagy kompozíciói.

241 A művész részére a feladat a legkisebb érdeklődést is nélkülözte. Még 1905-ben is problematikus volt, hogy a felvázolt képet befejezi-e?

242 A mű történetéhez tartozik, hogy 1940-ben a királyi palotába szállították, s 1944-ben a palota egyéb műtárgyaival együtt elégett.

243 Ebből az időből való (1909.) egy régi dagerotyp után a Petőfiház számára festett Petőfi arcképe.

246 (153. kép.) Végtelen egyszerűséggel, hazafiúi szeretettel ábrázolt képmás ez, ahol az arckifejezésben, a szemek tüzének lobogásában valóban a nagy költő egyéniségét érezzük. A valósághoz igazodó törekvések érvényre jutnak a megjelenítésben. Benczúr a szabadság lánglelkű költője iránti tiszteletét, rajongását - mely egész életét végigkísérte - most a nagyszerű portré megalkotásával rótta le. Ezt a képet a közönség sokkal melegebben fogadta, mint a hatalmas, millenniumi emlékképet.

247 A Mikszáth-arckép ugyanekkor készült.

248 (154. kép.) E műnél az egyéniség kifejezésre juttatásán túl, az a baráti szeretet is érvényre jut, mely a nagy írót és a művészt összekötötte. Ez a festmény Benczúr Gyula akadémiai székfoglalójaként került az Akadémiára. A kép kisméretű változatát is ismerjük. (155. kép.) Benczúr hosszabb idő óta keresett festői környezetben alkalmas telket, hogy nyaralót építtessen. 1899-ben már olyan hírt közölt a sajtó, hogy Benczúr meg akar válni ambachi villájától és Fonyódon készül kastélyt építtetni.

249 Ekkor volt látogatóban Mikszáthnál, Horpácson is és alkudott a Mikszáth-kúria közelében levő telekre, azonban a vétel nem jött létre s végül is a dolányi kúriát vásárolta meg.

250 Ettől kezdve gyakran utazott ide, második otthonába pihenni s a berendezett műteremben dolgozni. Halála után a falut (Dolány) Benczúrfalvának nevezték el. (156-151. kép.) Életének utolsó szakaszát portrék, mitológiai jelenetek s a két nagy Mátyáskép megfestése tölti ki. (158. kép.) Az idős mester korát meghaladó termékenységgel dolgozik. Késői portréin igen sok esetben észlelünk egyfajta érdektelenséget - ezek a megrendelések, semmi örömet nem hoztak az idős mesternek. Érdeklődéssel szemléli azonban a saját arcmását. Csúfondárosan kacagó Pán-nak festi meg magát, az öngúny felvillanó cinizmusával, 1903-ban először s 1910-ben ismét visszatér e témához.

251 Pán a nádasban. (159. kép.) Az ifjúság emlékezete, korai müncheni éveinek tapasztalatai, Böcklin hatása itt ismét jelentkezik. Az elismerésekben gazdag mester mitológiai alakban jelenik meg, hogy kedvére kikacaghassa magát. A nád sárgálló levelei közül tekint vissza, sípjával kezében, szemeiben dévaj fény. Olyan ember tekint vissza az életre, aki hírt, fényt, gazdagságot, boldogságot megkapott a sorstól s derűs kedvét, életszeretetét mindvégig megőrizte. Díszmagyaros Önarcképén

225 (1914.) egészen más vonásokat fedezhetünk fel. (160. kép.) A reprezentatív külsőségekben nagy technikai tudását dicsérhetjük, de tartásában az a büszkeség ragad meg bennünket, mely Benczúr hazafias