Telepy Katalin: Benczúr. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 3. Nyíregyháza, 1963)

ragaszkodott hozzá. 1958-ban a Magyar Nemzeti Galéria Benczúr Gyula-emlékkiállítására a Román Népköztársaság Képzőművészeti Múzeuma, egy évre kölcsönadta a képet.

47 Egy harmadik változat a családnál volt s 1921-ben a Benczúr Gyula és tanítványainak kiállításán még szerepelt.

48 Benczúr gondosan tanulmányozta a fejedelem életét. Zborói kastélyát is felkereste s akvarellvázlatot készített a helyszínen (22. kép). A művész témaválasztásában erősen a hazai élmények hatása alatt állt. Ismét egyik nemzeti hősünk alakját emelte ki, csakúgy, mint a Hunyadi kompozíció esetében. Azonban itt a tragikus jelenetet lendületes barokk előadásmóddal komponálta meg. Színhely a nagysárosi kastély pompásan berendezett szobája. A középen vörösbársony baldachinos ágy előtt áll Rákóczi Ferenc, mellette az álmából felriadó felesége. A kép bal sarkában bölcső mellett a megrémült dajka. A háttérből katonák törnek előre. Az omló bársony, szikrázó selymek pompája tompítja a jelenet tragikus hangját. A Hunyadi képhez viszonyítva itt már valósággal fellángolnak a színek, melyeknek intenzitása a Vajk megkeresztelésénél kulminál. A bal oldali ablakon át behatoló fény fokozza a paplan sárga ragyogását, s a Rákóczi földig omló kék selyemkabátjának fehérrel bélelt hideg árnyalatán keresztül, a jobb oldalon álló asztal sárga térítőjén villan fel újra. Hogy a II. Rákóczi Ferenc ábrázolásával kapcsolatban más tervei is voltak, mutatja két vázlata. Az egyik ceruzarajz II. Rákóczi Ferenc szökése*

9 címen (23. kép) erőteljes drámaisággal elevenít meg egy jelenetet, pince mélyén két alakkal. A szereplők: Rákóczi és híve, Lehmann Gottfried várparancsnok öccse, aki 1701. november 6-án szökését elősegítette. Széles mozdulataik, mécses lángjától megvilágított, figyelő, elszánt arckifejezésük, szinte nem is lehetne nagyobb ellentétben a kivitelezett nagy kompozíció felfogásával. Amott a barokkos pompa, ragyogó színek, gazdag interieur - itt nyirkos lépcső, mécses fénye s két életre halálra elszánt hős. De Benczúrnál nem szokatlan, hogy első elgondolását elveti s teljesen új kompozíciót old meg véglegesen. A rajz grisaille olajvázlatát is ismerjük.

50 (24. kép.) A barokkos ragyogás, Benczúr 1869-ben megtett északolaszországi tanulmányútja után jelentkezik. Piloty, Kaulbach és Passini társaságában tanulmányozta a velencei nagy mesterek műveit, majd Makarttal Franciaországba is ellátogatott. Münchenbe hazatérve, a rokokó interieurök felelevenítésére a közeli Schleissheimi-kastélyban dolgozik.

51 Szinyei ez időben utazik haza s az elválás érzékenyen érintette Benczúrt, mivel éveken át benső barátság fejlődött ki közöttük. Ez időtől számítható szorosabb baráti kapcsolata Gabriel Max festőtársával, aki ettől kezdve közös műteremben dolgozott Benczúrral. Eddigi történeti képei Benczúr hazaszeretetének hordozói s a soron következő nagy mű, a Vajk megkeresztelésének első megfogalmazása és vázlata is, a szabadság gondolatát dicsőítő eszmekörben fogant. Eötvös József kul-