Telepy Katalin: Benczúr. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 3. Nyíregyháza, 1963)

tuszminiszter magyar történeti képekre hirdetett pályázati felhívására fogott hozzá a kép felvázolásához. „A történeti pályázat tárgyai meg vannak álla­pítva, de nem olyanok, amelyek lelkesíthetnék a művészeket" 52 - írják a la­pok. Témaválasztását a legújabbkori kritikusok azzal becsülték le, hogy a Habsburg-ház dicsőítését, uralkodói jogát ezzel a jelenettel lehet leginkább szentesíteni. Holott már évtizedekkel ezelőtt is a legnépszerűbb történeti téma volt. A Hunyadi család mellett, az államalapító István szerepel a legtöb­bet a reformkori példatárban. 53 A pályázati hirdetésben a témákat megadták, ezek között szerepelt Szent István megkeresztelése is. 54 1870-ben mutatta be a vázlatot, mely mind tartalomban, mind megjelenítésben teljesen különbözik az 1875-re elkészült, ismert, nagy műtől. A pályázaton Madarász és Székely ugyancsak részt vett egy-egy kompozícióval. A zsűri Benczúrnak ítélte az első díjat. Öt magát lepte meg legjobban a siker, mert ritka kritikai érzéké­vel meg volt győződve róla, hogy barátja Székely Bertalan pályaművét, V. László és Cillei-t illeti az elsőség. 55 Egyúttal megbízták a vázlat kidolgozá­sával is. 56 A Magyar Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 1871. júl. 15-én értesíti Benczúrt, hogy elfogadja a színvázlatot. Fél életnagyságú alakokkal, olajban festve, 3000 forintért átveszik a kész művet. Két évi munkaidőt for­díthat rá. A korabeli tudósító csodálkozását fejezi ki „Benczúr Gyula vázlata a legmeglepőbb. A két jeles művésztől joggal lehet várni jeleset, de Benczúr még csak tanítvány. (Igaz, hogy Pilotyé!)" Pontosan leírja a történeti jelene­tet, ennek nyomán kibontakozik előttünk a Vajk megkéresztelésének első vázlata. 57 (25. kép.) Kifogásolja, hogy „a középrésznek csak háttere van kitöltve a mennyezet alatt ülő királyi párral, a vázlat így is szép, de félő, hogy a nagy festményen az ellentétes csoportok el lesznek darabolva s jó lett volna a keresztelési fő mozzanatot középre tenni." 58 Valószínű, hogy a nagy kép centrális elrendezé­sét a hasonló kritikák megfontolása után valósította meg. A díjnyertes pá­lyamű azonban a fekvő téglány formátumú vázlat volt, s nem a nagy kép vázlatos kompozíciója. A korabeli kritika párhuzamot von Székely Bertalan és Benczúr pályaműve között. Azt írják: „Benczúr műve, amelyben a köny­nyű ecsetkezelés és a festői előadás meghaladja Székelyét, de a csoportoza­tok elrendezése és az egész jelenet történeti nyomatékossága igényeinket nem képes ugyanolyan mértékben kielégíteni." 59 Legközelebbi híradásunk 1874-ből van a képről, amikor a Vasárnapi Üjság arról ír, hogy a közokta­tásügyi miniszter megrendelte Benczúrnál a négy év előtti történelmi pályá­zaton első díjat nyert vázlat elkészítését." Benczúr már dolgozik a festmé­nyen, ahol az alakok életnagyságnál is nagyobbak lesznek. 60 Az első, keresgélő megfogalmazás szépia vázlatban maradt fenn, ahol a rajz bal oldalán köríves lezáródású, oszlopos, kőbaldachin alatt áll Adalbert püs­pök s tekint a közeledő, ruhátlan felsőtestű, hosszúhajú Vajk felé, akit a mel­lette álló, idős szerzetes, beszédes taglejtéssel láthatóan rábeszélni igyekszik [

Next

/
Oldalképek
Tartalom