Telepy Katalin: Benczúr. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 3. Nyíregyháza, 1963)

nyadi kompozíción ez a törekvés még jobban érvényesül, mint eddigi művein. Középtérben áll a nemes tartású, fiatal dalia, arcán elszánt komolyság, ahogy barátaira tekint, érezzük, nem komor sorsa aggasztja, hanem az ország jövője. A bensőséges búcsú fájdalma s a féltő szeretet mozdulataikban fejeződik ki. A jobb és bal oldalon álló alakok az egyensúlyt biztosítják. Az építészeti háttér, a vár hatalmas falainak kis részletével is, hatásosan érzékelteti a helyszín hangulatát.

41 A fény erre a fehér falra vetődik, kiemelve a főhős fejét, lesiklik a kép jobb oldalán álló magyar arcán és kiemeli a háttal térdelő harcos brokátselyem ruháját. A kép mélységének érzékeltetésére fontos szereplő a térdelő alak s ugyanezt célozza a bal oldalon kissé hátrább álló, lehajtott fejű magyar is. Mögötte a messzibe nyúló hátteret nyitott, napfényes kapuboltozat zárja le. Az éles napfényfolt a színbeni egyensúly szükségképpeni járuléka. Színekben is nagyszerű egységet sikerült kialakítania, erőteljesek a színek, de nem kápráztatnak el, mint a későbbi művek színharsogása. A sárgát itt még letompítva használja, később már intenzív felfokozottságban. Tartalom és forma egységének szempontjából szinte a maximumot érte el a képpel. A hatás nem is marad el. 1867-ben Párizsban a nemzetközi kiállításon tizenegy magyar festő művét fogadták el, közöttük ezt a képet is.

42 A Képcsarnok Egyesület megvásárolta a képet a Nemzeti Múzeum számára. A Hazánk című hetilap színesen sokszorosíttatja évi ajándéklap céljára.

43 Benczúr művészetét sokáig a Kassáról hozott élmények táplálják. Ez időben dolgozik a Szokoly-féle Honvéd Album számára is. A Visszatért Lenkei huszár és Temetői csata c. fametszetek (17-18. kép)^ rajzai csakúgy, mint Szinyei Előőrs-e s Munkácsy Honvéd újoncozása és Foglyokkal visszatérők c. rajza, egy-egy önálló lapot foglalnak el az albumban. Benczúr e két műve a csoportok elrendezésében, a jelenet narratív felfogásában erősen kapcsolódik a korabeli magyar életképek stílusához. Nyoma sincs rajta a későbbi könynyed fogalmazásnak, s ha nem tudnánk bizonyítani évszámokkal a Hunyadi kép és e rajzok egyazon időben való keletkezését, hihetetlennek tartanánk a nagy kvalitásbeli különbséget. A jelenetek megfogalmazásához, egy előkerült rajz: a háttal álló Fegyverrel célzó katona alakjának tanulmánya, a Temetői csatához készült.

45 (19. kép.) Benczúr oeuvrejét tekintve, az 1869-es esztendő igen termékenynek bizonyult. Ebben az évben hagyta el Piloty osztályát s bérelt önálló műtermet az Arzistrassen._A már tárgyalt első nagysikerű történeti műve után ekkor fejezte be II. Rákóczi Ferenc elíogatásá-t (20-21. kép). A Fővárosi Lapok hónapokon keresztül foglalkozott a kép eladásának körülményeivel. 1869-ben augusztus 4-én hírül adja, hogy a müncheni kiállításon egy angol műbarát megvette Benczúr képét. Szeptember 24-én Károly román királyt nevezi vevőnek, s már a 2400 Ft-os vételárat is feltünteti. Majd október 8-án megcáfolja e hírt és az angol műbarátot jelöli meg, mint a kép tulajdonosát.

46 A valóságban Benczúr két példányban festette meg a képet, mivel mindkét vevő