Jósa András régészeti és múzeumi vonatkozású hírlapi cikkei. (Jósa András Múzeum Kiadványai 3. Budapest,1968)

setben a aimai bronzgyürüt a Krisztus utáni Vll-ik századból származó avar gyűrűnek lehet tartanunk. Hogy nem Baján fejedelemé volt, az már bizonyos, mert a nagyazabáau rablóvezérnek aranyból ia telt volna gyűrűre; de az is bizonyoa, hogy viselője ugyancsak markos legény lehetett, mert mai markos legényeink közül már többen felpróbálták, de mindegyiknek csak ugy pötyögött az ujján. Ezen gyűrűkön és egy pár kengyelen kivül,vármegyénkben biztosan avar származású leletre még nem akadtak. A nagykállói határban Újhelyi István tébolydai gépész öcsém szerint Krausz nevű gazdatiszt négy avar csattot és több nyilhegyet talált, de minden érdeklődésemnek daczára a lelethez eddig még nem jutottam. Ez ügyben e sorok olvasóínak támogatását kérem! G-rosz Benő mérnök ur Kisvárdáról legutóbb két kis ős cserépedényt ajándékozott. Az egyiknek magasan felnyúló füle a Kr. előtti évezred Il-ik felére az u.n. La-Téne culturára vall. Az edénykék utépités alkalmával Vencsellőn kerültek napfényre. Ezen korból számos érdekes leletet őriz muzeumunk Nyíregyházáról, hat urna temetőből, ehez járul Cserepes-Kenéz, Téth, Sényő, Borsóvá puszta, Szennyes puszta, Ibrony, Balkány, Gáva, ó Fehértó, Kékese stb. A vencsellői edénykék hozzájárulnak azon régebbi nézetnek támogatásához, hogy az emiitett idő tájban vármegyénk talán leglakottabb része volt Európának. Na de ezek felett'igen magassan áll. Nozarovíczky Káz mér remek ajándéka, a mely szerda óta muzeumunknak egyik kiváló diszét képezi. • Eddig nyolez ép bronzkardunk volt. Az egyik melyet dr. Horváth József adott legszebb, gyönyörű zöld zománezos markolattal, a melyhez fogható szépet eddig még egy múzeumban sem láttam. Hármat özv.Salamon Tivadarné sz.gróf Forgách Margit uraő ajándékozott. Egy Vaján talált kardot dr. Saáry Sándor nyiregyházi városi orvos. Kettőt Vajáról jelenlegi alispánunk