Jósa András régészeti és múzeumi vonatkozású hírlapi cikkei. (Jósa András Múzeum Kiadványai 3. Budapest,1968)

Az egyeki őstelep ötletéből II. # A tiszadobi edények kivétel nélkül nem korongon és kevéssé kidolgozott gyurmából készültek, egy mezőkbe elosztott, mindenütt sürüen párhuzamos és kockás vonalakkal diszitett edény két darab töredékének kivételével vastag falazatnak és kevésbé jól kiégetettek. Legjellegzetesebb kőkorszaki edény-darabok talpcsöves edényeknek töredékei, amilyeneket a világhirü tolnamegyei lengyeli őskori telepen dr.Wosinszky Mór özönével talált és amelyek Szegszárdon a tolna megyei muzeumot ékitik. Ezen edényeknek talpa egy hosszú cső, felsőrésze pedig tálhoz hasonló. Tiszadobon a munkások kezéből egy sem került ki épen, öt talpcsövünk van, oldalain egymás felett függélyesen vagy háromszögökben elhelyezett nagyobb lyukakkal, melyek valószinüleg a talpcsövek alá rakott tűznek szelelő lyukául szolgáltak. öt ilyen talpcső menekült meg a végpusztulástól és három talpcsöves edénynek felső tálrásze, de amelyek nem a megmentett talpcsövekhez tartoztak. Két nagyobb fazék kis fülekkel és durva csücskökkel ellátva, hét köcsöghöz hasonló, különböző nagyságú és alakú edény, öt tálka vagy csészéhez hasonló durva edényke, két virágcseréphez némileg hasonló csücskös és egy leveses tálhoz hasonló szintén csücskös edény. Ezenkivül három darab ép korongalaku daráló kő és ilyeneknek három darab töredéke. Miután a leletkörülmények ösmeretlenek, nem biztos hogy ezek a kőkorszaki lelethez tartoznának, mert ezen a tájon egy kis gyermekkarra való karvédő bronz spirális és egy kis bronzkés is találtatott. Miután eltekintve a számtalan nyilnak vagy késnek is használható obsidian és kova szilánkokon kivül összesen csak 100 darab igen különböző kőzetből és többnyire ösmeretlen vi-