Jósa András régészeti és múzeumi vonatkozású hírlapi cikkei. (Jósa András Múzeum Kiadványai 3. Budapest,1968)
34. A tiszaszentmárt on i gőttemplom kérdéséh ez Jól esett a Nyirvidéknek mai számában,Sütő József kedves barátomnak észrevételeit olvasni azon rögtönzött közleményre, mely a tiszaszentmártoni ev.ref. templomra vonatkozott. Az ilyen tárgyilagos reflexiók nem lehangolok,de buzditók culturális kérdéseknek mentül gyakoribb szellőztetésére. Én is olvastam Foltin János egri kanonoknak a zásti apátságról irt, kiválóan jeles és terjedelmes müvét. Olvastam Szabolcsvármegye monographieját is, hiszen a földrajzi, geológiai és őstörtónelmi rész az én gyarló tollamból került. Kanonok nem vagyok, tehát fejem 3em lehet káptalan és nem tarthatom fejemben mind azt, amit 72 éves koromig olvastam. Eszem ágában sem volt a tiszaszentmártoni templomnak okmányokon alapuló történelmével foglalkozni. Soraim között azonban ki lehetett olvasni azt, hogy a tiszaszentmártoni templomot Szent Istvánhoz közel eső időben épültnek tartom és hogy a község Szent Márton tiszteletére épült templomtól lett elkeresztelve, nem pedig a XVI - XVIT-ik században, amikor a mai templomot emelték. Csak azt mondottam, hogy az Árpádkori - félkörű szentéllyel záródó - templom alapfalainak nyomai a halom tetejének felszínén nem észlelhetők és hogy ezen templom a XVI-ik századnak végén, vagy a XVII-iknek elején a nyírbátori templom mintájára épült és hogy itten épen ugy mint Nyírbátorban a minoriták vagy franciskánusok végezték az egyházi teendőket, a mely egyházi rendek assisi Szt.Ferencnek köszönhetik keletkezésüket". Eddig tehát nincsen közöttünk semmi nézet eltére. Csak az világlik ki, hogy én csupán a községnek elnevezésé" I ás az emlékezetemből vontam le következtetéseket. Sütő Józ f kedves cimborám pedig a csücskét mutatja azon okiratoknak, lyek a kérdést bővebben világíthatnák meg. Eddig tisztában vagyunk egymással. De most jön pán-orosz harc és háború.
