Jósa András régészeti és múzeumi vonatkozású hírlapi cikkei. (Jósa András Múzeum Kiadványai 3. Budapest,1968)

hajtván, a korán által kegyes cselekedetnek minősített faülte­tésnek vallásos buzgalomból nagy híve volt és ezzel öntudat­lanul nagy befolyást gyakorolt Egyptom klímájának javítására, mert midőn már vagy husz millió Mohamed Ali által ültetett fa felnőtt, a Nilus deltájánál évenkint 50-60 esőzési nap lett, az azelőtt esőt nem ösmerő felső Nilus folyásánál pedig öt-hat. A múmiák nem egyebek, mint a száraz levegő hatása foly­tán megaszalódott hullák. Az ajaki laposban oldalt fekvő kuczorodott helyzetben talált kőkorszaki, tehát mintegy ötezer éves csontváznak való­szinüleg a humussav behatása folytán teljesen épek maradtak, mig például a hugyaji homokbuckákon a honfoglaláskori, tehát mintegy csak ezer éves csontvázak a levegőnek könnyen hozzá­férhetősége, és a nedvességnek, s szárazságnak sürü váltako­zása a csontokat lisztporhoz hasonlóvá változtatta. A Nyirviz - szabályozás gondoskodott arról, hogy a földnek mélyebb rétegei az előbbi állapothoz viszonyítva ki­száríttassanak és száraz nyári időjárás alkalmával a növények gyökerei nedvességhez ne juthassanak. Na hát el is érte célját, mert az előtt a vetemények a Nyírben nem száradtak ki, mig most az aszályban mi is gyö­nyörködünk. Jó világ van, mert a hullák és élők is a szárazság folytán múmiákká válnak. Ezen kitérés után visszatérve a raádi, mintegy 2400 é­ves kardra, megemlítem a vasdrótból font átmetszetben négyszö­gű láncot, mely a kard mellett széttöredezett, szétrozsdázott állapotban találtatott, és nyilván kardkötőláncul szolgált. Mind a négy oldalán ugy néz ki, mint egy három ágba font var­kocs. Remek fonása egy mai aranyművesnek is becsületére válr ik. Nyíregyháza, 1905.december 21-én. Dr.Jósa And Is. /Megjelent:Nyirvidék,XXVI.évfolyam 52.szám, 1905. december 24­én t 1-2.lap./

Next

/
Oldalképek
Tartalom