Jósa András régészeti és múzeumi vonatkozású hírlapi cikkei. (Jósa András Múzeum Kiadványai 3. Budapest,1968)

• Kilátás honfoglaláskori leletre

^ A "Nyirvidék **-nek utolsó előtti számában felemlitettem azon honfoglaláskori leletet, a mely Schiller Gyula ur nyiregyházi ékszerész révén jutott muzeumunkba, és a mely lelet Bálint András helybeli tánczmester ur közben járása folytán került hozzá. A lelet a mint múltkor emlitettem a következő összesen 11 darab ezüst tárgyból áll. Egy minden diszités nélküli gömbszelvény alakú csészéből, mely teljesen hasonlit gyógyszerészeink lepároló porczellán csészéikhez, melynek átmérője 113 milliméter és 30 milliméter mély. Három darab cartonpapir vékonyságú 8 ctm. hosszú 7 ctm. széles tojásdad alakú, felül két helyen átlyukasztott lemezből, melynek közepén 16 mm. átmérőjű kerekded, vastagon aranyozott homorulatot észlelünk. Ilyen lemezeket dr.Hampel müve szerint eddig csak hármat találtak. Pilinben /Nógrádm./egyet, és Battán /Fehér m./ kettőt. Ezeknek lyukaiba domború aranyozott apró rozetták vannak beaklázva. A mienkből ezek hiányoznak valószinüleg a találás után hullottak ki. Hét darab 25 mm. átmérőjű kerek domború, préseléssel diszitett vastagabb lemezből, melyeknek hátlapján két átellenes fül van, melyeken szijjat húzhattak át,bőrre vagy vastag szövetre való megerősités végett. A domború lemez közepén egy fél borsó mekkoráju, és á széleken öt, fél paszuly alakú és mekkoraságu lapos kiemelkedés képezi a diszitést, melyek egymástól és a középső dudortól, mélyedésből kiemelkedő éles lócczel vannak határolva; a mely lécz tehát a középből kiemelkedő félborsónyi gömbsselvényt öt szög alakban keriti be. A diszités nem kiverés /trébelés/ hanem megfelelő kemény érczmintával való sajtolás utján készült, mert az egyiksa a körvonalak kettősek; a mintát tehát kétszer ütötték reá, de nem ugyanegy nyomra. A honfoglalás idejiből származó hasonló ezüst szijdv-