Jósa András régészeti és múzeumi vonatkozású hírlapi cikkei. (Jósa András Múzeum Kiadványai 3. Budapest,1968)

daltól egészen a vereczkei szorosig nem más, mint a tatárjárás másolata" - amiből tehát as le önként következik, hogy Munkácsnál nem állapodtak meg, nem a Bodrogközben telepedtek meg először, nem innen hatoltak át a Nyirbe,nem épitette Szabolcs a földvárat, nem innen hatolt Sárváron /Eceed/ át Szatmárra és innen a Meszesig Erdélybe. L Anonymusnak "a tatárjárás lebegett szemei előtt" mert '0 ezek is itt jöttek be, ezek alőtt is megÜ5dolt oroszok egyengették a járhatatlan utakat. Ezen nézettel szemben jogosan lehet feltenni azt, hogy a magyarnak is volt-annyi esze, mint a tatárnak és hogy a magyar is a stratégiailag legelőnyösebb utat választotta, meg lehet, hogy talán nem is egyenesen toronyirányában. Mindkét had a meghódolt népeket használta * fel a járhatatlan utak kiegyengetésere. Olyan formán tűnik fel Marczalinak érvelése, mintha valaki azt állitaná, hogy Napoleon nem vehette hadi útját a Mont-Cenis-n át mert ezelőtt már Hannibál is ott kerülte el az egyenes utat Italiába. Nincsen szándékomban Marczali urnák subjectiv nézeteit sértőleg érinteni, de a történelmi igazság érdekében fel kell említeni azt, hogy olyan korszak megirásánál,melyből csak a képzeletnek tág tért engedő fogyatékos írott okmányai vannak, az archeológiai kutatásoknak eredményeit figyelmen kivül hagyni nem lehet. Vegyük elS tehát.'azon adatokat, amelyek a mesemondónak gyalázott Anonymusnak azon állitását helyezi világításba, - _ melyekkel csaknem számtani

lag igazolható az, hogy Anonymus nem mondott valótlanságot, midőn honfoglaló őseinkét a vereczkei szoroson Munkácson, a Bodrog közön* és a Nyíren át ' vezette a mai hazánkba. Mint mindenben, ugy a történetírásban isf uralkodik * némileg divat. Anonymus most némelyek előtt kiment a divatból, tehát-nem igaz az, mikor azt mondja "Communi consilio spciorum, fossatam magnam fecit, et aedificavit caátrum fortissimum ei terra, quod mine Castrum Zőbaelchu nuhcupatur" ma-