Jósa András régészeti és múzeumi vonatkozású hírlapi cikkei. (Jósa András Múzeum Kiadványai 3. Budapest,1968)

16. Muzeumunk gyarapodása

. Ékszerész lehet bárki, a ki ékszerekkel kereskedik,ötvös azonban csak az,a ki a drága fémeket művészi Ízléssel dolgozza fel. Kevésbé bosszantana az, ha á la csizmadia a suszter czipődiát irna a czégtáblájára, mint az ha egy ötvös, - tehát érczmüvész - degradálja magát ékszerésszé. Hogy magasabb cultur törekvéseket is támogatnak már évek előtt bebizonyította 0láh Géza helybeli ötvösünk, a ki néhány év előtt több, -, orosi szőllőjéből származó honfoglalási kengyelt - ajándékozott muzeumunknak, melyek közül egy ezüsttel van berakva és a maga nemében páratlan. A ault évben egy Transvalból származó arany stufával; .majd egy műkedvelő által réges-régen művészileg fából faragott pipával gazdagította gyűjteményünket. Schiller Gyula a kinek czégtáblájára ékszerész van írva, nem tudom, hogy csak a féle egyszerű ékszerész-e vagy ötvös is. A kettő között van legalább is annyi különbség mint a vályogvető és Benczi Gyula között, a kik pedig mindannyian nem ékszerekkel, de hegedüfélével bánnak. Felteszem róla, hogy nem csak ékszerész, hanem ötvös is, mert finom izlése van ós különösen régi tárgyak iránt érdeklődik, a melyeket az enyészettől megmenteni törekszik. Pár év előtt Józsa Gyurinak általam ösmert hiteles helyről származó sürü ezüst zsinórzattal ellátott meggyszínű posztó spenczerjét /ujjas/ ajándékozta, a melyet azonban az idő és moly ugyan csak megrongált, ugy, hogy abban a bolondját sem ő, sem más már nem járhatná. Tegnap előtt pedig csaknem beszerzési árban honfoglaláskori lelettel gazdagította muzeumunkat. A lelet-körülmények eddig még homályban vannak, és csak annyit mondhatott, hogy a tárgyakhoz Bálint helybeli tánczmester segítségével jutott és hogy ezeket a nyíregyházi határban egy földmives találta. A lelet áll egy 113 milliméter átmérőjű és 30 milli-